Három, az EU-n kívüli országok uniós támogatásáról szóló jogszabályt fogadott el nagy többséggel az EP csütörtökön. Szent-Iványi István az uniós csatlakozásra váró országok támogatási eszközéről (IPA) készített jelentést, egy másik a szomszédsági politikai támogatásokról, a harmadik pedig a stabilitási eszközről rendelkezik.
Jelentősen átalakítaná az EU-n kívüli országokba irányuló uniós támogatások rendszerét az a jogszabálycsomag, amelynek három elemét csütörtökön, Strasbourgban fogadta el az EP. (Ez a három jelentés korábban is szerepelt már a plenáris ülés napirendjén, a szavazásokra azonban csak most került sor.)
A nem uniós országok EU-támogatásának új rendszere
Az Európai Bizottság – a parlamenttel előzetesen informálisan egyezetett és május 26-án elfogadott – javaslata alapján a jövőben összesen tíz különböző eszközből támogathatná az EU az unión kívüli országokat. Ezek közül kettő jelenleg is létezik (humanitárius segély és makropénzügyi támogatás), emellett nyolc újat vezetnének be.
Az előcsatlakozási eszköz (IPA) az EU-tagjelöltek (Horvátország, Macedónia, Törökország), valamint a 2003-as uniós csúcs határozata értelmében potenciális tagjelölteknek számító (nyugat-balkáni) országok támogatását teszi lehetővé. Ez az eszköz váltja fel a most futó, EU-csatlakozás előtti támogatási programokat (pl. Phare, Sapard, Ispa, Cards). Erről a liberális Szent-Iványi István készített jelentést.
A szomszédsági politika célterületei a mediterrán – észak-afrikai és közel-keleti – valamint egyes volt szovjet államok (Algéria, Azerbajdzsán, Egyiptom, Fehéroroszország, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, Örményország, Palesztin Hatóság, Szíria, Tunézia, Ukrajna). Oroszországra külön, partnerséginek nevezett politika vonatkozik. A szomszédsági és partnerségi eszköz (ENPI) tehát ezen országokat támogatja. Ebben a témában Konrad Szymañski (UEN, lengyel) írt jelentést, amelyben az EP nagyobb beleszólást kér a program végrehajtásába, és erősítené az önkormányzatok, civil szervezetek támogatását.
A stabilitási eszköz (IfS) olyan, gyors reagálást igénylő helyzetekben lesz bevethető, amelyekben a rövid távú humanitárius segélyeknél többre van szükség, strukturális okokból azonban a hosszú távú fejlesztési programok sem alkalmazhatók. Ide tartozik majd a békefenntartó akciók, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc támogatása. A stabilitási eszközzel foglalkozó parlamenti jelentést a német, zöldpárti Angelika Beer jegyzi. A tervek szerint külön eszköz foglalkozik majd a nukleáris együttműködés támogatásával.
A támogatási eszközök „csomagjának” egy további eleméről, a fejlesztési együttműködés és a gazdasági együttműködés finanszírozási eszközéről (DCECI) első olvasatban már a májusi plenáris ülésen szavazott a parlament. Az azóta folytatott egyeztetések során arról állapodtak meg az uniós intézmények képviselői, hogy ezt az eszközt három részre bontják. Az egyik a fejlődő országokat, a másik az iparosodott országokat (például India, Brazília) támogatná, a harmadikból pedig tematikus programokat finanszíroznának. (A parlamenti témafelelős az ír, néppárti Gay Mitchell.)
A parlament nyomására az Európai Bizottság elfogadta, hogy egy külön eszközt hozzanak létre az emberi jogok és a demokrácia ügyének támogatására (EIDHR) Ez a tervek szerint lehetővé teszi majd, hogy a támogatásokat – akár a fogadó ország hozzájárulása nélkül – közvetlenül magánszemélyeknek, illetve szervezeteknek is adhassák.
(Külön forrásból, tehát az unió költségvetésén kívülről, kormányközi együttműködésben támogatja az EU az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS/ACP) országokat (ez az Európai Fejlesztési Alap – EFA/EDF)).
Az előcsatlakozási eszköz
Az előcsatlakozási támogatási eszközzel foglalkozó Szent-Iványi-jelentés indokolása szerint az IPA-t a Nyugat-Balkánnak és Törökországnak nyújtandó közösségi támogatás kezelésére hozzák létre, célja pedig, hogy „támogassa a kedvezményezett országok folyamatos igazodását az EU előírásaihoz és politikáihoz a tagság megszerzése céljából”. Ez elsősorban a demokratikus intézmények megerősítésére, a közigazgatás reformjára, tagjelöltek esetén a közösségi vívmányok teljes átvételére, a strukturális támogatások felhasználására történő felkészülésre vonatkozik. Szent-Iványi István úgy vélte, a közösségi külső támogatásokhoz kapcsolódó valamennyi eszközt az együttdöntési eljárás keretében kellene elfogadni. Most éppen az IPA-ról konzultációs eljárásban döntenek. A jelentéstevő növelné a külső fellépések átláthatóságát, az EP ellenőrző szerepét is.
Szent-Iványi: valódi európai perspektívát a tagjelölteknek
A jelentés elfogadása előtt a plenáris ülésen Szent-Iványi István azt mondta, „hatékony és átlátható előcsatlakozási eszköz megteremtése volt a célom, amely valódi európai perspektívát kínál a tagjelölt országoknak”. Szerinte „sikerült a korábbi bővítési körök tapasztalataira építve olyan rugalmas rendszert kialakítanunk, amely mind az unió, mind a kedvezményezettek érdekeire és speciális problémáira tekintettel lesz”. A jelentéstevő úgy vélte, „az előcsatlakozási eszköz különösen fontos most, amikor sokan bővítési apátiát emlegetnek, a csatlakozási folyamat folytatása az EU történelmi feladata és felelőssége”. Szent-Iványi azt mondta, bízik benne, hogy az eszköz 2008-2009-ben esedékes félidei felülvizsgálata lehetőséget nyújt majd az erre szánt költségvetés növelésére is”.
Magyar felszólalók a májusi plenáris vitában
A jelentések plenáris vitáját május 17-én tartották. Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, az elcsatlakozási eszközről szóló Szent-Iványi-jelentés lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament a jövőben minden szinten kiveheti részét az új IPA ellenőrzéséből és kezeléséből. Ehhez viszont Harangozó szerint nem elegendő a konzultációs eljárás, hanem el kellene érni az együttdöntést. A képviselő szerint biztosítani kell az eszköz átláthatóságát, megbízhatóságát, és el figyelembe kell venni a támogatott országok helyzetét és politikai nehézségeit is.
A néppárti Surján László azt mondta, a költségvetési bizottság örömmel fogadta, hogy „átláthatóbb, egyszerűbb szerkezetben zajlanak majd a jövőben a külpolitikával, szomszédságpolitikával kapcsolatos tevékenységek”. A képviselő szerint a szomszédságpolitika „jól fogja szolgálni, hogy az unió ne falakat építsen maga körül, hanem hatékonyan segítse szomszédai boldogulását is”. Surján javasolta, hogy egyes esetekben tekintsenek el az önrész megkövetelésétől.
Szintén a szomszédságpolitikai eszköz kapcsán szólalt fel Dobolyi Alexandra (szocialista). Õ azt mondta, az új, sok szempontból rugalmasabb eszköz a 17 országban mintegy 400 millió lakosra lesznek hatással, és jelentős szerepet fog játszani a határmenti és regionális együttműködések fejlesztésében is. Dobolyi szerint az Európai Bizottság jelentős munkát végzett az új jogszabályok kialakításakor, viszont a parlament szempontjából nem lehet „feltétlenül együttműködőnek tekinteni”.
