Az Európai Tanács tavalyi döntésének értelmében 2007. január 1-jétől az ír lesz az Unió huszonegyedik hivatalos nyelve. Az ír használata azonban nagyjából 677 ezer eurójába kerülhet az Európai Parlamentnek, ami több mint 100 ezer eurós többletköltséget jelent egy gael nyelvet beszélő képviselőre számolva.

Sean O’ Neachtain EP képviselő – az egyetlen, aki anyanyelveként beszéli a gael nyelvet – üdvözölte a döntést: „Az ír az anyanyelvem, sőt 14 éves koromig kizárólag írül beszéltem. Amikor csak lehet, használni fogom a tolmácsolás nyújtotta lehetőséget.” Erre először 2007. január 15-én kerülhet sor, a Parlament jövő évi első, strasbourgi plenáris ülésén.

O’Neachtain visszautasítja a tolmácsolás költségeire vonatkozó kritikákat, melyek szerint Írország 13 képviselője közül valószínűleg mindössze öten veszik majd igénybe rendszeresen a szolgáltatást: „Mindent összevetve a többnyelvűség és a kulturális sokszínűség jelentette haszon ellensúlyozza a költségeket. Az ír nyelvet sokan a nemzet szimbólumának tekintik, ez inkább szól az identitásról, mint a kommunikációról.”

Az ír nyelvre fordítás azonban korlátozott lesz, mivel a Parlamentnek nem áll rendelkezésére megfelelő számú tolmács. A beszédek szövegét lefordítják ugyan, de az azonnali válaszokat és a kötetlen vitákat nem.

A gael nyelv Írországon belül is kisebbségben van, az ország 3,9 milliós lakosságának csupán 36 százaléka beszéli a nyelvet. Az ír nyelvet a mindennapi életben használók köre ennél is szűkebbre, 80 és 350 ezer fő közé tehető.

A 25 tagú Európai Unió hivatalos nyelveinek száma 2004. május 1-jén – a magyart is beleszámítva – húszra emelkedett. Írország 1973-as csatlakozásakor nem kérte az ír nyelv hivatalossá tételét, a legutóbbi bővítés azonban a kis nyelvekre irányította a figyelmet. A 397 ezer lakosú Máltán például megközelítőleg annyian beszélik a helyi maltese nyelvet, mint ahányan Írországban a gaelt.