Minimális annak az esélye, hogy az Alkotmánybíróság igazat ad a tandíjat és a pedagógusok óraszámemelését kifogásoló Fidesz-beadványnak – mondják alkotmányjogászok.

Nem alkotmányellenes a tandíj bevezetése, és a tanárok óraszámemelése sem ütközik az alaptörvénybe – állítják a megkérdezett alkotmányjogi szakértők. A Fidesz ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványát szerintük valószínűleg visszautasítja a testület.

Az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy a tandíj összege független a képzés költségétől és a diákok anyagi helyzetétől. A tanárok pluszfizetéssel nem járó óraszámemelését azért tartják aggályosnak, mert az nem minden tanárra vonatkozna, vagyis sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve.

“A pontos jogi véleményhez látni kellene a beadványt is, de azt gondolom, a Fidesz állításainál jóval több kell ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság (AB) előtt megálljon egy panasz” – közölte Lövétei István alkotmányjogász. Mint mondta, a felsőoktatásba továbbra is bárki bejuthat majd, s mivel a hallgatóknak az első évi teljesítményük alapján kell – vagy nem kell – fizetniük másodévtől, nem sérül egyetlen alkotmányos alapelv sem.

A pedagógusok differenciált óraszámemelésével kapcsolatosan a szakember azt mondta, nincs benne az alkotmányban, hogy a negyvenórás munkahéten belül nem korrepetálhat az eddiginél két órával többet egy tanár. Más közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek is elrendelhető pluszmunka külön díjazás nélkül.

Halmai Gábor alkotmányjogász nem kívánt a beadvány és a törvények átolvasása nélkül véleményt mondani. Hozzátette: a sajtóban megjelentek alapján nem lát alkotmányossági aggályt egyik új rendelkezésben sem.

A szakértők vélekedését erősítheti, hogy az Alkotmánybíróság bő egy évtizede már hozott határozatot az akkoriban bevezetett tandíj ügyében. Akkor elutasított minden beadványt, így azt is, amely azt állította: a tandíj miatt a hallgatók egyenlőtlen esélyekkel vehetnek részt a felsőfokú oktatásban.

Egy másik panaszról az AB úgy foglalt állást: a képességei alapján mindenkinek hozzáférhető felsőoktatás követelményét valóban sértheti a tandíj, ha az megakadályozza, hogy a tehetséges, ám hátrányos anyagi helyzetűek tanulhassanak. Ezzel kapcsolatosan azonban a testület megfelelőnek és elegendőnek találta a mostanihoz hasonló akkori szabályozást, amely szerint a diákok legjobb húsz százaléka tandíjmentességet, illetve kedvezményt kaphat.

Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője azt mondta, a testület augusztus 28-án tartja következő ülését, és várhatóan év vége előtt dönt a Fidesz beadványáról.

Mindez azt is jelenti, hogy várhatóan semmi nem állhat a pedagógusok őszi óraszámemelésének útjába.