Áttörésnek minősítette a BBC a londoni fellebbviteli bíróságnak azt a döntését, hogy jogi vizsgálat tárgyát képezheti Nagy-Britannia Irak elleni hadba lépésének oka, illetve indokoltsága. Az Irakban 2003–2005 között meghalt négy brit katona hozzátartozói azt követelték, hogy nyilvános vizsgálat derítsen fényt arra, miért csatlakozott Nagy-Britannia az invázióhoz.
Tavaly decemberben a londoni legfelső bíróság az indítványt elutasította: ez az ügy nem a bíróságra tartozik és nem peresíthető – mondta akkor Collins bíró. A fellebbviteli bíróság azonban tegnap úgy döntött, hogy a hozzátartozóknak joguk van a kormány ama döntésének jogi felülvizsgálatához, amelyben elutasította az iraki hadba lépés körülményeinek független feltárását.
A Tony Blair kormányfőt képviselő jogászok, a főügyész és a védelmi államtitkár azzal érvelt, hogy a hatalmi ágak veszélyes keveredéséhez vezetne, ha bíróság alkotna véleményt a kormány hadba lépésének jogáról.
A fellebbviteli bíróság azonban kimondta: a nemzetközi jog szemszögéből azt legalábbis érdemes megvizsgálni, hogy vajon az invázió törvényes volt-e, vagy megalapozottan vélték-e törvényesnek.
A bírák érdekes módon kiemelték: azért döntöttek így, mert az ügynek van bizonyos általános jelentősége, nem pedig azért, mert azt gondolnák, hogy a felperesek erőfeszítéseit siker koronázza.
A hozzátartozók ügyvédje szerint immár bizonyítékok alapján kell egyszer s mindenkorra eldönteni, törvényes volt-e a brit hadba lépés.
Lord Goldsmith főügyész alig két héttel Irak lerohanása előtt, 2003. március 7-én még úgy tájékoztatta Tony Blairt, hogy a Biztonsági Tanács határozata lehet az invázió törvényességének legbiztonságosabb jogi megalapozása. Tíz nappal később, március 17-én azonban a miniszterelnöknek küldött végleges jogi szakvéleményében már nem utalt rá, hogy aggályai lennének a háború törvényességét illetően. A BT nem hozott az Irak elleni támadást szentesítő határozatot.
