Az uniós gyakorlatban Magyarországon a legelterjedtebb az étkezési jegy, ám az adómentesen adható összegnek a bruttó átlegkeresethez viszonyított aránya hazánkban az egyik legalacsonyabb. A GKI szerint érdemes lenne jövőre emelni az adómentesség határát, mert ez részben mérsékelné a megszorítások negatív hatásait.

“Sokan kapnak keveset” – jellemezte az étkezési utalványokkal kapcsolatos magyarországi gyakorlatot Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A versenyszférában a dolgozók 52 százaléka részesül hideg-, illetve 14 százaléka melegétel-utalványban – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Szonda Ipsos és a GKI végzett a tavasszal és a nyár elején az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) megbízásából.
Magyarországon a munkavállalók hatvan százaléka fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, de csak harminc százalékuk teszi ezt a munkahelyén vagy annak környékén található étteremben. A felmérés szerint 2002 óta a hidegéltel-utalvány aránya lassan csökken, a melegéltel-utalványoké viszont nő: míg tavaly a melegétel-jegyek aránya 23,8 százalék volt, addig az idei év első negyedében már 30,8 százalék.

Az uniós gyakorlatban Magyarországon a legelterjedtebb az étkezési jegy, ám az adómentesen adható összegnek a bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya hazánkban van az egyik legalacsonyabb értéken – mondta Ádler Judit, a GKI kutatója. Az EUFE adatai szerint ez az arány a környező uniós országokban is mindenhol magasabb: Magyarországon az adómentes érték a bruttó átlagkereset négy százalékát éri el jelenleg, miközben Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban az arány öt-tizenegy százalék.

Pedig az étkezési jegyek adómentes határa a fél évtizedig tartó változatlanság után az elmúlt években viszonylag rohamosan emelkedett: 2002-ben a hideg étkeztetés még csak havi 1400, a meleg pedig 2200 forintig volt adómentes, az idénre az előbbi összeg 4500, az utóbbi pedig kilencezer forintra emelkedett.

Akar László, a GKI vezérigazgatója szerint a melegétel-utalványok adómentes értékhatárának ötszáz, illetve ezer forinttal történő emelése nem lenne “hatalmas hatással a költségvetésre”. Viszont mérsékelné a megszorító intézkedések negatív hatásainak egy részét. Az étkezési jegyek értékhatárának emelése több év átlagát figyelembe véve 75 százalékban többletjuttatást jelent, 25 százalékban pedig a béremelést helyettesíti.
A kutató szerint a melegétel-utalványok értékének és súlyának emelése kedvező hatással van az elfogadóhelyek foglalkoztatási képességére, forgalmára, valamint a működés legalitására. A megkérdezett 157 étterem 77 százaléka szerint a melegétel-utalványok értékének növelése bővítené a forgalmukat. Nyolcvan százalék szerint megéri az utalvánnyal foglalkozni. A megkérdezett vendéglátóhelyek túlnyomó többsége hajlandó volna beruházásra is a forgalom növekedése esetén.

Ennek ellenére egyelőre nem valószínű, hogy a megszorítások közepette a kormány tovább emelné az adómentesség határát. A nyári adótörvény-módosításokban erről szó sem esett. A szakszervezetek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mindenesetre a munkavállalók reáljövedelmének emelése érdekében várhatóan javasolni fogják az utalványok adómentes határának emelését – mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízott elnöke.