Ellentétes az EU jogával a regisztrációs adó, mert az magasabb összegben terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már forgalomba lévő használt kocsikat – szól az Európai Bíróság ítélete.
Magyarországon regisztrációs adómértéke a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag típusa és a motor hengerűrtartalma alapján kerül meghatározásra, és nem függ attól, hogy új vagy használt személygépkocsiról van szó, valamint nem tükrözi a használt személygépkocsik értékének csökkenését.
Az Európai Bíróság azért vizsgálta a magyar regisztrációs adót, mert egy magánszemély (C-290/05. sz. ügy) használt személygépkocsit vásárolt Németországban, megfizette a személygépkocsinak Magyarországra történő behozatala után a magyarországi regisztrációs adót, amelynek összegét utólag felemelték. Az illető a magyar vámhatóságot az emelés miatt beperelte. Egy másik ügyben pedig magát a regisztrációs adót vélte a közösségi joggal nem összeegyeztethetőnek egy magyar állampolgár. A magyar bíróságok az Európai Bírósághoz fordultak előzetes döntéshozatalra.
Mivel a tagállamok nem vethetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre vonatkozó adónál magasabb belső adót, a Bíróság a Magyarországon nyilvántartásba vett használt autókra és külföldről behozott autókra kivetett vám mértékét hasonlította össze.
A Bíróság megállapította, hogy míg a már forgalomban lévő autók esetében érvényre jut a piaci értékvesztés, addig a valamely másik tagállamban vásárolt, Magyarországon nyilvántartásba vett ugyanolyan típusú, korú, valamint a futott kilométert és egyéb jellemzőit tekintve is azonos személygépkocsit e kategóriában 100%-os regisztrációs adó terheli. Ezért a Bíróság szerint a jelenlegi magyar regisztrációs adó a közösségi joggal ellentétes.
„A kormány még az ősszel pontot szeretne tenni a regisztrációs adó ügyére, mert az Európai Bíróság mintegy nyolcmilliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot” – közölte Veres János pénzügyminiszter.
