Európa távközlési szabályainak jól haladó végrehajtásából adódóan az európai fogyasztók egyre alacsonyabb árakat és mind újabb szolgáltatásokat élvezhetnek. Mégis, az Európai Bizottság az uniós távközlési piacokról készült és ma bemutatott 12. jelentésének tanulsága szerint nagyobb versenyre, a jogorvoslatok gyorsabb alkalmazására és függetlenebb szabályozókra van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók teljes mértékben élhessenek Európa belső piacának előnyeivel.
„A távközlési piacok megnyitása a verseny előtt az EU egyik sikertörténete, mint az az egyre alacsonyabb díjakból és a jobb szolgáltatásokból is kitűnik. Igaz, a 2,3 %-os ágazati növekedés és a további 5 %-os beruházás szép eredmény, de most nem érhetjük be ezzel, hiszen Európa versenyképessége forog kockán”, fogalmazott Viviane Reding telekommunikációs EU-biztos. – Éppen ezért az EU távközlési szabályainak idei reformja azokat a csomópontokat veszi górcső alá, ahol a verseny nem elég hatékony. Egy olyan ágazatban, ahol a technológia nincs tekintettel a nemzeti határokra, a szabályozóknak kell megteremteni a feltételeket a páneurópai szintű gazdaság kialakulásához, ez ugyanis mind az üzemeltetők, mind a fogyasztók érdeke.
A Bizottság jelentése az EU távközlési szabályainak várható reformját megelőző pillanatban ad áttekintést Európa mintegy 290 millió eurót jövedelmező távközlési piacairól . A jelentés külön fejezetet szentel az egyes tagállamokban tapasztalható helyzetről.
Az idei éves jelentés legfontosabb pontjai a következők:
Alacsonyabb árak, nagyobb választék
Egy háromperces, vonalas telefonok közötti országos hívás díja a 2000-ben mért 41,8 eurocentről mára 25 eurocentre csökkent. A hazai mobilszolgáltatások díja csak a tavalyi évben 13,9 %-kal csökkent.
Ezenfelül több mint 31,4 millió mobilhasználó (6,3 milliós növekedés) élt azzal az uniós szabályozásból származó jogával, hogy megtartsa a régi telefonszámát, ha szolgáltatót vált. A tagállamok közül Spanyolországban döntöttek így a legtöbben (9,21 millió). A vonalas hívások esetében több mint 15 millió unió-beli fogyasztó váltott ily módon szolgáltatót (2005-ben 7 millió), Svédországban pedig már akkor is megtarthatjuk a számunkat, ha VoIP-szolgáltatásra térünk át.
Felnőttkorba lépő mobilpiacok
2006-ban 4,6 %-kal növekedtek a jövedelmek. Az elterjedtség a 478,4 millió forgalomban lévő mobiltelefonnal a lakosság 103 %-ának felel meg (95 % 2005-ben). Luxemburgban (171 %), Olaszországban (134 %) és Litvániában (133 %) a legelterjedtebb a mobiltelefon-használat.
Vonalas telefonok: a szolgáltatók bevételei csökkennek
A bevételcsökkenés 4,5 és 5,1 % között mozgott 2006-ban. A verseny még lejjebb nyomja a szolgáltatók piaci részesedését; jelenleg átlagosan 65,8 %-os kiskereskedelmi bevételt érnek el az EU-25-ben.
A verseny a szélessávú szolgáltatások gyors növekedésével jár
A bevételnövekedés 7,8–8,5 %-os volt 2006-ban. Ugyanebben az évben több mint húszmillió szélessávú előfizetést adtak el, így a penetráció 15,7 %-os lett az EU-25-ben. Hollandia (29,8 %) és Dánia (29,4 %) Dél-Koreát maga mögött tudva a világ legmagasabb elterjedtségi aránnyal büszkélkedhet, az amerikai elterjedtségi mutatót pedig további hét tagállam adatai előzik meg. Azokban az országokban figyelhető meg a leggyorsabb növekedési arány, ahol a szabályozók hozzáférési kötelezettséget írtak elő a piacon már működő szolgáltatók hálózataira, illetve ahol most bontakozik ki az infrastruktúra-alapú verseny.
A szolgáltatók egyenlő versenyfeltételeinek hiánya
A Bizottság jelentése több megoldatlan, de égető szabályozási kérdésre is rámutat:
- A valóban független nemzeti szabályozók hiánya: különösen Lengyelországot és Szlovákiát érinti. Más tagállamokban a nemzeti szabályozó mindennapos munkáját befolyásoló politika ad okot aggodalomra.
- Késedelmek a verseny akadályainak felszámolásában: bizonyos esetekben (Olaszország, Portugália, Görögország és Németország) ennek oka a hosszadalmas fellebbezési eljárás a nemzeti szabályozók döntései ellen.
- Eltérő megoldások hasonló versenyproblémákra: A szélessávú bitfolyam-hozzáférési lehetőségek továbbra sem egységesek Európában, a hívásvégződtetési díjak pedig országonként jelentősen eltérőek.
- Elégtelen és töredezett rádióspektrum-irányítás: A rádióspektrum támogató szolgáltatásai több mint 200 milliárd eurót érnek. A rádióspektrum-irányítás EU-szintű megközelítése akár 0,1 %-os GDP-növekedést is eredményezhet.
- A 112 segélyhívószám hiányos üzembe helyezése: A Bizottság 2006-ban 13 tagállam ellen kezdeményezett jogsértési eljárást.
A határokon átívelő verseny, a gazdasági növekedés és a fogyasztói előnyök is sokkal nagyobbak lehetnének, ha az EU 27 nemzeti rendszer helyett egyetlen egységes szabályozási megközelítést alkalmazna egész Európában. A piaci szereplők a bevételeik egyharmadára már most is a saját országuktól eltérő tagállamokban tesznek szert.
A Bizottság az EU távközlési szabályainak várható nyári reformja mellett e kérdésekre is megoldást keres.
