Az új tagállamok mezőgazdaságában a bővítés óta jelentkezett feszültségek körülbelül harmadát vezeti vissza a közös agrárpolitikára Tabajdi Csaba magyar szocialista képviselő a Tízek mezőgazdasági integrációjáról szóló saját kezdeményezésű jelentése, amelyet csütörtökön nagy többséggel szavazott meg az Európai Parlament.

Tabajdi Csaba a szavazást követően újságíróknak úgy vélekedett, hogy a 10 ország 2004. májusi csatlakozása kétségtelenül az agrárterületen bizonyult a legellentmondásosabbnak. Elhárította ugyanakkor azokat a bírálatokat, amelyek minden problémát a közös agrárpolitika nyakába varrnak. Úgy vélekedett, hogy a feszültségek, ellentmondások körülbelül 30 %-a tudható be a közös agrárpolitikának.

Tabajdi hangsúlyozta, hogy a közvetlen kifizetések terén alkalmazott diszkrimináció miatt nincs esélyegyenlőség az új és a régi tagállamok gazdái között, pedig ugyanazon az egységes piacon, közel azonos költségszintek mellett folyik a verseny. Még a múlt évben is csak egyharmadát kapták meg a brüsszeli borítékból az új tagállamok gazdái annak, mint a régiek. Még ha a hazai költségvetésből ezt kis is lehet bővíteni 30 %-kal, akkor is csak 2/3-a a régi tagállamok támogatásának.

A képviselő torz szerkezetűnek nevezte a jelenlegi közös agrárpolitikát, amelyben egyrészt vannak túlpreferált ágazatok, másrészt kvázi mostohagyerekként kezelt szektorok. Előbbire a gabona a legjobb példa, míg az utóbbira a zöldség-gyümölcs, a sertés-, vagy a baromfiágazat. Szerinte ezért is ellentmondásos a KAP mérlege Magyarországon, mert nem segíti a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítását, sőt, tovább ront azon.

A jelentéstevő kívánatosnak tartaná, ha a közös agrárpolitikában a szőlő- és a borreformban meghirdetett irányhoz hasonlóan egyre nagyobb teret nyerne a „nemzeti boríték” gyakorlata, amikor az egyes tagállamokra leosztott támogatásokat a kormányok saját szükségleteiknek és sajátos feltételeiknek megfelelően használják fel. Tabajdi szerint ez csak a bővítés után még nagyobb heterogenitást tükrözi és semmi köze a közös agrárpolitika állami hatáskörbe való visszautalásához.

Tabajdi Csaba úgy vélte, hogy részben az Európai Parlament fellépésének, eljárásrendbeli időhúzásának következtében idén már nem fog megszűnni a kukorica intervenciós rendszere, aminek megtartása, de legalább csak fokozatos kifuttatása elsősorban Magyarországnak érdeke.