Ma Magyarországon körülbelül százezer önkormányzati rendelet van hatályban. Ezek közül több mint ezer jogszabály már megfordult az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. Az év első két hónapjában az Ab háromtagú tanácsai összesen tíz helyi rendeletet vizsgáltak felül, és közülük kettőt alkotmányellenesnek találtak.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt tizenhét esztendőben 22 554 indítványt kapott, és ezek közül 2006. december 31-ig 21 066 ügyet fejezett be. A nagy horderejű ügyek többsége törvényt érint. Az indítványok jelentős hányada azonban a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályt – egyebek között kormány-, illetve miniszteri rendeletet, továbbá önkormányzati rendeletet és határozatot – támad. Az Ab döntéseinek mintegy negyede-ötöde a helyi rendeletalkotás „produktumait” veszi górcső alá.
Az Ab 2002-ben például 287 határozatot és végzést hozott, és ezek közül hetvenöt döntés önkormányzati rendeletet vagy határozatot érintett. A hetvenöt alkotmánybírósági döntésből harminchét (49,3 százalék) a támadott helyi rendeletnek egy vagy több rendelkezését megsemmisítette.
Az Ab működésének első éveiben ez a „megsemmisítési arány” még magasabb volt. 1990 és 1993 között a testület összesen hetvenhárom önkormányzati rendeletet vizsgált felül, és ezek közül negyvenhárom esetben (58,9 százalék) talált alkotmánysértő rendelkezést, illetve rendelkezéseket.
A legfrissebb statisztikák arról árulkodnak, hogy – legalábbis arányaiban – valamelyest javult a helyi rendeletalkotás alkotmányossági színvonala. Az Ab 2007 első két hónapjában tíz önkormányzati rendelet utólagos normakontrollját végezte el (öt határozatot és öt végzést hozott), és a megvizsgált jogszabályok közül „csupán” két esetben állapított meg alkotmányellenességet.
A két döntés közül az elsőnek jelentős politikai visszhangja is volt. Az Ab háromtagú tanácsa (Balogh Elemér, Kovács Péter és Paczolay Péter előadó alkotmánybíró) február 12-én arról az indítványról határozott, amelyben azt kifogásolták, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelete közterület-használati engedélyhez köti építmények, berendezések, valamint járművek – parkolásnak nem minősülő – elhelyezését politikai rendezvényeken. Az Ab a rendelet kifogásolt szabályait alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette. A háromtagú testület kimondta: a helyi önkormányzat nem egészítheti ki a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott feltételrendszert, mivel a politikai rendezvények – és más, a törvény hatálya alá tartozó rendezvények – jogi feltételeinek szabályozására sem a gyülekezési jogról szóló törvény, sem más jogszabály jogalkotási felhatalmazást nem ad, önálló szabályozási jogköre pedig a helyi önkormányzatnak a gyülekezési jog, mint alapvető jog tekintetében nincs.
A másik ez évi megsemmisítő határozat a Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló rendeletét érintette. Az indítványozó álláspontja szerint az önkormányzati rendelet önkényesen különbséget tett a lakóingatlanban életvitelszerűen élő tulajdonosok között, „ráadásul úgy, hogy azt a területet, ahol a mi lakóházunk évtizedek óta áll, és ahol évtizedek óta élünk, egy 2 évvel ezelőtt hozott rendelettel minősített adófizetéses övezetté nyilvánították, miközben egy utcával arrébb lakók adómentesek”. Az Ab háromtagú tanácsa (Bihari Mihály, Holló András és Kiss László előadó alkotmánybíró) február 26-án hozott határozatában megalapozottnak találta az indítványt.
Az év első két hónapjában a következő helyi rendeletalkotási ügyekben döntött az Alkotmánybíróság:
- a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet (határozat);
- a Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló rendelete (határozat);
- a Nagygeresd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló rendelete (határozat);
- a Balatonfenyves Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló rendelete (határozat);
- Nagygeresd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló rendelete (határozat);
- a Mórahalom Város Önkormányzatának Képviselő-testületének helyi Építési Szabályzata (végzés);
- a Tiszaújváros Önkormányzatának a köztisztaságról és a települési szilárd hulladék gyűjtéséről szóló rendelete (végzés);
- a Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata Képviselő-testületének helyi Városrendezési és Építési Szabályzata (végzés);
- a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat építményadóról szóló rendelete (végzés);
- a Mezőhegyes Város Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló rendelete (végzés).
