Nagy-Britannia az új Reformszerződés értelmében továbbra sem vesz részt teljesen az Európai Unió igazságügyi együttműködésében, azonban a kívülmaradásnak (opt-out) ezúttal komoly feltételeket szabtak.
Az EU jogi szakértői a múlt hét elején állapodtak meg a szabályozás tervezetében, amely szerint az Egyesült Királyságot akár ki is zárhatják olyan igazságügyi rendelkezésekből, amelyek életbe lépését a többi tagállam korábban már jóváhagyta.
A tervezet azt indítványozza, hogy ha az igazságügyi területen egy rendelkezésen módosítást hajtanak végre, amelyből Nagy-Britannia ki kíván maradni, és a többi tagállam úgy ítéli meg, hogy ez a rendelkezést végrehajthatatlanná teszi, akkor végső fokon a teljes jogszabály hatálya megszűnhet az Egyesült Királyságra nézve.
Az előterjesztések – melyeket hivatalosan október 5-én tettek majd közzé – azt is tartalmazzák, hogy Nagy-Britanniának „viselnie kell a közvetlen anyagi következményeit” annak, ha kilép egy, már létező jogszabály alkalmazásából.
Nagy-Britannia engedményt ért el abban, hogy az Európai Közösség Bíróságának öt évig ne legyen joghatósága a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó EU-s jogalkotás fölött – de csak a szerződés várhatóan 2009-es hatályba lépése előtt megalkotott szabályozásra vonatkozóan. Ez azt jelentené, hogy a bíróság 2014-ig nem gyakorolhatna jogi felülvizsgálatot például az Európai Elfogatóparanccsal kapcsolatban, és így az állampolgárok nem támadhatnák meg azt a bíróság előtt.
A jegyzőkönyv azonban azt is javasolja, hogy ha Nagy-Britannia öt évnél hosszabb időre kívánja kiterjeszteni a bíróság kirekesztését a területről, akkor a 2009 előtt hatályos szabályozásból is kizárásra kerül.
Hasonlóképpen, az Egyesült Királyságnak kell állnia minden ebből adódó költséget.
A tervezet egy háromhetes tárgyalássorozat eredménye, melynek során Nagy-Britannia az európai igazságügyi jogszabályokból és a schengeni határőrizeti rendszerből való kimaradását igyekezett megőrizni. A kivételes helyzet megtartása az Egyesült Királyságnak azért is fontos, mert saját belpolitikájában többek között ezzel kívánja kompenzálni azt, hogy a Reformszerződésről nem népszavazáson fognak dönteni.
Nagy-Britannia erőfeszítései azonban masszív ellenállásba ütköztek a többi tagállam részéről, akik el akarják kerülni, hogy London befolyásolja egy jogszabály megalkotását, majd az utolsó pillanatban kilépjen belőle. A javaslat szerint három hónapon belül be kell jelentenie, ha nem kíván részt venni a jogalkotásban.
Elképzelhető, hogy Nagy-Britannia oldalán Írország is távolmarad az említett területeken, de az írek még nem tettek erre vonatkozóan határozott állásfoglalást.
A szerződést az EU vezetői Lisszabonban fogják megvitatni október közepén, majd a dokumentum a remények szerint az év végéig aláírásra kerül és a tervek szerint a ratifikációs folyamat 2009 elején le is zárul.
Luis Amado, a soros elnökséget viselő Portugália külügyminisztere szerint „roppant nagy nyomás” nehezedik a szerződés aláíróira. Mindazonáltal, „a politikai akarat megvan” a feladat teljesítésére, nyilatkozta az AFP hírügynökségnek az október 18-19-i csúcstalálkozóra célozva.
