Bár a szakminisztérium mellett az IPOSZ is sikeresnek ítélte a Start programokat, sok dolgon változtatnának, így például szigorítanának a munkanélküliek segélyezésén is.

A következő három évben is biztosan folytatódnak a Start programok, amelyek a pályakezdők, a kismamák és az ötven év felettiek munkába állását segítik. A program, a TÁMOP keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valósul meg, 2007. július 1. és 2010. december 31. között 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra.

A Startnak mára már három ága lett, először, még 2005 októberében a fiatalokat segítő Start program rajtolt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azóta 55 ezer pályakezdő igényelte ezt a fajta támogatási formát (már az első két hónapban nyolcezer igénylés volt), melynek köszönhetően a munkába állás első két évében foglalkoztatási járulék-kedvezményt kaptak a munkáltatók (első év 15 százalék járulék, második év 25 százalék járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség).

“Már maguk a számok is azt bizonyítják, hogy a program, melynek kimunkálását az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is végigkísérte, sikeres volt” – nyilatkozta a Piac és Profitnak Szűcs György, a szervezet elnöke. A program azért is fontos szerinte, mivel a pályázatok során gyakran csak a vállalatok műszaki felszereltségének modernizálását támogatják, ami pozitív dolog, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy növekedjen a foglalkoztatás. “Ehhez az is kell, hogy a munkások megfelelő szakképzésben részesüljenek, akár öregebb korukban is” – állítja az IPOSZ vezér.

Nehéz helyzetben az idősek

Ennek támogatására jött létre idén július elsejétől a Start Extra program, aminek köszönhetően a tartósan munkakereső, ötven évnél idősebb korosztály is kap egy lehetőséget. Erre igen nagy szükség van Szűcs György szerint is, hiszen az ő betanítatásuk tart általában a legtovább és további gond a számukra, hogy a munkáltatók, amennyiben lehetséges, inkább a fiatalokat veszik fel, pedig az elnök szerint nem mindig ők jelenthetik az ideális megoldást a cégeknek.

Az ötven év felettieknél van egy másik probléma is, mégpedig hogy sokszor már ők maguk sem hisznek a sikeres munkavállalásban, ezért is indították el a Senior Foglalkoztatási Szövetséget. Az új szervezet deklarált célja, hogy ezen változtatni tudjon, és úgymond kedvet csináljanak az idősek között a munkavállalására. Ennek megfelelően a három támogatási forma közül ez döcög a leginkább a szövetségi elnök szerint, itt lenne szükség a leginkább a javuló tendenciákra. Ezzel szemben egy tanulmány szerint az ötven év felettiek egy jelentős és egyre növekvő vásárlóerővel rendelkező csoport.
Ennél tehát sikeresebb volt a Start Plusz program, amellyel a gyes, gyed, gyet megszűnését követő egy éven belül ismét dolgozni akaró kismamák munkába állását támogatják. “Ez, a mai igen súlyos demográfiai helyzetben, amikor folyamatosan csökken a népesség nagyon fontos program, hiszen éppen azokat támogatja, akik áldozatokat hoznak az ilyen jellegű problémák megoldására” – állítja Szűcs György. Ennek a programnak a sikerességét jelzi, hogy nemrég már elérték az ezres határt is.

Több százezres megtakarítás

A munkáltatót érintő kedvezmény mindkét program esetén jelentős, hiszen például a munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás (ez most 1950 Ft) megfizetése alól. További kedvezmény, hogy a Start Plusz programban résztvevők után a munkaadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. (Ez például a minimálbér másfélszeresét, vagyis 98.250 forintos havi munkabért feltételezve két év elteltével összesen több, mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent egy cégnek egyetlen munkavállaló alkalmazása nyomán.)