Az Európai Bizottság szerdán elfogadta azt a majd fél tucat jogszabály-tervezetből álló zöldcsomagot, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentését célozza.

Magyarország 2020-ig 10 százalékkal növelheti a 2005-ös szinthez képest a CO2-kibocsátást, és ugyancsak 2020-ra a 2005-ös 4,3%-ról 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiamérlegen belül.

Minden egyes uniós állampolgárnak három tankolás árába, vagy hetente 3 euróba kerül majd az Európai Bizottság becslése szerint az a világon egyedülálló klímavédelmi- és energiacsomag, amelyre szerdán adta áldását az EU legfőbb javaslattevő testülete. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint ugyanakkor ennek a tízszeresére is rúghatnak a költségek, ha Európa sürgősen nem tesz valamit az éghajlatváltozás ellen és nem próbálja meg rávenni az egész világot, hogy a példáját kövesse.

Az emissziókereskedelmi rendszer felülvizsgálatára, a CO2-kibocsátás csökkentés terheinek tagállamok közötti elosztására és a megújuló energiaforrások használatának előmozdítására vonatkozó javaslatok a kormányokra és a kibocsátásban érintett cégekre is jelentős anyagi terheket rónak majd, noha Brüsszel szerint a célkitűzések eléréséhez elegendő lesz az EU GDP-jének fél százaléka.

Az Európai Bizottság, amely 2013-tól a tagállamok helyett maga döntene az ipari létesítményeknek járó kibocsátási egységekről (kvótákról), két számszerű célt jelölt ki, amelyeket 2020-ig minden tagállamnak kötelezően teljesítenie kellene. Az erőfeszítések meghatározásánál Magyarország és a többi uniós átlaghoz képest szegény tagállam esetében figyelembe vették az egy főre jutó GDP-nagyságát, aminek eredményeképpen hazánk 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal növelheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Mint ismeretes, uniós szinten 20 százalékos csökkentés elérése a cél az 1990-es szinthez, 14 százalékos pedig a jelenlegi helyzethez képest. Dániának, Írországnak és Luxemburgnak például 20 százalékkal kell majd csökkentenie CO2-kibocsátását 2005-höz képest.

Magyarországnak arról is gondoskodnia kell majd, hogy a megújuló energiaforrások teljes energiamérlegen belüli részaránya a jelenlegi körülbelül 4,3 százalékról 2020-ig 13 százalékra emelkedjen – értesülésünk szerint ez a szám megegyezik a magyar kormány által a Bizottsággal folytatott egyeztetéseken képviselt aránnyal. A cél a megújuló energiák esetében is az, hogy összeurópai szinten 20 százalékra növekedjen a fogyasztásuk a teljes energiafelhasználáshoz képest. Minden tagállamnak ugyanakkor kötelezően 10 százalékos bioüzemanyag arányt kell elérni a teljes üzemanyag-fogyasztáson belül 2020-ra és eközben úgynevezett fenntarthatósági kritériumoknak is meg kell tudniuk felelni, vagyis számos jelenleg elég nagy mennyiségben használt alapanyagnak búcsút kell majd inteniük.

Az alacsony széndioxid kibocsátású ipar elérését célzó javaslatcsomagról az Európai Parlament és a tagállamok mondják majd ki az utolsó szót, jóllehet az már az elmúlt hetekben világossá vált, hogy korántsem mindegyikük lelkesedik az Európai Bizottság elképzeléseiért.