Az ombudsman olyan jogszabály-módosítást javasol, amely biztosítaná, hogy a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek előzetesen kifejthessék véleményüket a villamos energia és a földgáz ármegállapítása során.
Ilyen értelmű jogszabály-módosításra kérte fel ajánlásában az igazságügyi és rendészeti minisztert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy panaszbeadvány nyomán, még az elmúlt évben. A miniszter ezt akkor nem fogadta el. Az országgyűlési biztos fenntartotta ajánlását, amelyet most újabb érvekkel támasztott alá. Az igazságügyi és rendészeti miniszter erre reagálva kifejtette: bár az eredeti jelentésben megfogalmazott tételek egy részét továbbra sem tudja elfogadni, indokoltnak tartja a jogszabályalkotás minél szélesebb körű nyilvánosságát és társadalmi megalapozottságát. Ezért egyetért azzal, hogy mindenképpen megfontolásra és megvizsgálásra érdemes az Energetikai Érdekegyeztető Tanács véleményezési jogának, illetve e jog gyakorlása kereteinek törvényi szintű szabályozása, ami a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik.
A biztos szerint a társadalmi részérdekek megjelenítése a villamos áram és a gáz hatósági árának meghatározása során, valamint általánosan az érintett ágazatokra vonatkozó jogalkotási eljárásban is megköveteli a jogszabályban kifejezetten és konkrétan megnevezett, véleményezési jogkörrel rendelkező szervezet létezését. Ehhez jogszabály-módosítás szükséges. Eközben figyelemmel kell lenni az Alkotmánybíróság 30/2000. (X. 11.) AB határozatára, amely egyebek között azt mondja ki, hogy a jogszabályban megnevezett, egyetértési, illetve véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek közhatalminak, így a jogalkotó számára megkerülhetetlennek minősülnek.
A jogalkotás folyamatában mindenképpen szükség van a társadalmi részérdekek megjelenítésére, a civil szervezetek véleményének megismerésére. A jelenlegi jogszabályi rendelkezések azonban ezt nem garantálják a villamos energia- és a gázszolgáltatás jogalkotási folyamatában, az elektromos áram és a földgáz hatósági árának megállapításában. A demokratikus jogállam szervezeti felépítését korlátok, és ellensúlyok kifinomult rendszere jellemzi. Az állam hatalmának korlátja a civil társadalom, illetve annak az önkormányzatiság és önigazgatás elvei szerint működő civil szervezetei. A demokratikus jogállam fejlődésének szempontjából lényeges, hogy a civil szervezetek valóban gyakorolhassák a jogszabályokban biztosított érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységüket. A megfelelő szabályozás hiánya a jogállam fogalmából levezetett jogbiztonság elvével összefüggő visszássághoz vezet – állapítja meg az ombudsman.
A biztos ezért felkérte a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy fontolja meg az Energetikai Érdekegyeztető Tanács jogalkotási folyamat során érvényesíthető véleményezési jogának, illetve e jog gyakorlása kereteinek törvényi szintű szabályozását, különös tekintettel a véleményezési jogkör és keretei részletes törvényi szabályozására a hatósági árak jogszabályi eszközökkel történő megállapítása során.
