Megindultak az egyeztető tárgyalások a munkaidős irányelvről az EP és Tanács között kedden este, a felek álláspontjai azonban a két leglényegesebb kérdésben, a szabályok alóli kivételek (opt out) és a készenléti idő kapcsán egyáltalán nem közeledtek.

Nem sikerült megállapodni, de érdemben előre lépnie sem a munkaidős irányelv legkritikusabb pontjai kapcsán a kedden este a Tanács és az Európai Parlament között megindult egyeztető tárgyalások első felvonásában a feleknek. Mostantól hat hét áll a tagállamok és az EP rendelkezésére a megegyezésre (amely a szabályok szerint további két héttel megtoldható). Várhatóan április 1-jén találkoznak újra a felek. Amennyiben nem születik megállapodás, az Európai Bizottság vissza fogja vonni az immáron hetedik éve tárgyalt javaslatot, amelynek kapcsán 2008-ban már a közös tanácsi álláspont megszületését is eredményként értékelték szakértők.
 
Cseh elnökségi források közölték, hogy a kedd esti tárgyalásokat vezető Petr Necas cseh munkaügyi miniszter szerint amennyiben nem sikerül megállapodni, az senkinek nem jelent győzelmet, ráadásul a régi szabályokkal a jelenlegi javaslat gyengített változatánál is rosszabb maradna a munkavállalók védelme. “Az irányelv elfogadása közös felelősségünk” – mondta Necas. A BruxInfónak nyilatkozó elnökségi forrás szerint egyre kisebb a realitása a megállapodásnak.
 
A tárgyaláson hazánkat képviselő Vargha Ágnes Coreper I-nagykövet szerint nem történt olyan érdemi előrelépés kedden este, amely a Magyarország számára legfontosabb kérdés, a határozott kivezetési idejű opt out-hoz vinné közelebb a tárgyaló feleket.
 
Az EP egyeztető delegációját vezető német szocialista Mechtild Rothe, az EP alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy miközben a képviselők nyitottak és számos engedményt tettek a tárgyalások során, a Tanács nem mutat készséget rugalmasságra. A képviselőasszony szerint az EP már az aktív és inaktív ügyeleti idő elkülönítésével is sokat  engedett – miközben precedens értékű bírósági határozat mondja ki, hogy az ügyelet munkaidőnek minősül – ennek ellenére a Tanács most (a Bizottság javaslata nyomán) azt szeretné elfogadtatni, hogy az inaktív készenléti időt pihenőidőnek minősítsék, amely szerinte felháborító visszaélés a honatyák bizalmával.