“Az internet elterjedése a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatát és a fogyasztók vásárlási szokásait is jelentősen megváltoztatta, de az online vásárlás nemcsak előnyökkel, hanem bizonyos kockázattal is jár, amellyel feltétlenül tisztában kell lennünk” – hangsúlyozta Herczog Edit szocialista EP képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus a Brüsszelben tartott kétnapos Európai Fogyasztóvédelmi Csúcstalálkozón.
“Új impulzusokat kell adnunk a fogyasztók elektronikus vásárlásba vetett bizalmának, hogy az online kereskedelem megbízható piaccá váljon. Az új kihívásokra új megoldásokat kell találni” – mondta a képviselő.
A megbeszélésen résztvevő európai fogyasztóvédelmi hatóságok, szakpolitikusok, civil szervezetek szerint az európai fogyasztóvédelem új lendületet kapott, amikor két évvel ezelőtt a Bizottság a gyorsan változó digitális környezethez alkalmazkodó Zöld könyvet fogadott el. Herzog Edit azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektronikus kereskedelem a fogyasztók bizalmán áll vagy bukik, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ugyanolyan szintű védelmet élvezzenek a digitális környezetben, mint a hagyományosban, egyben ugyanolyan törvénytisztelően is vásárolhassanak. Az elektronikus kereskedelemben az információáramlás sebessége, a fogyasztói tájékoztatás gyakori hiányossága, a jogsértő magatartások gyors elterjedése miatt ugyanis bárki átlépheti, akár jóhiszeműen is, a törvénytisztelő fogyasztás határát. “A mi politikusi és politikai felelősségünk megteremteni az európai elektronikus környezet jogkövetésre ösztönző eszközeit” – emlékeztetett a képviselő, a tanácskozás egyik témavezetője.
A fogyasztóvédelmi csúcstalálkozón elhangzott az is, hogy az európai jogalkotók célja olyan feltételeket teremteni, amelyek biztosítják a megalapozott döntésekhez szükséges tájékoztatást. “Ez nemcsak a fogyasztók érdekeit védi, de a hatékony, jól működő piac is díjazni fogja az innovációt, valamint serkenti a versenyt és a gazdasági növekedést. A fogyasztói érdekek védelme nagymértékben hozzájárul a polgárok életminőségének javulásához, ez pedig általános célkitűzése az Uniónak. A fogyasztó bizalma nélkül nincs versenyképes Európai Unió sem” – összegezte az elhangzottakat Herczog Edit.
Nagyon fontos, hogy Magyarországon is időben felkészüljünk a digitális kereskedelem, az internetes fogyasztás nyújtotta feladatokra, hiszen a legalább hetente internetező felnőtt korúak kétötöde vásárol az interneten. Az igazán sürgető kihívást azonban az informatikai és internetes készségek terén mérhető súlyos lemaradásunk jelenti – véli Herczog Edit. Itthon az európai átlagnál lényegesen nagyobb – esetenként mélyülő – szakadék tátong az internetet használók és az attól ódzkodók között, amely nemcsak a népesség széles csoportjait zárja ki a digitális korszak előnyeiből, de komoly versenyhátrányt is jelent az országnak.
A magyar lakosság nagyjából kilenctizede hallott már az internetről és nem éri el a négyötödöt azok aránya, akik ismerik is a jelentését. A 15 évnél idősebb lakosság több mint fele – a délkeleti régióban kétharmada – nem használ számítógépet. Míg a fiatalok kilenctizede rendszeresen internetezik, a közel 4 millió ötven felettinek csak 16 százaléka vesz részt az információs táradalomban. A munkaképes korú 45-59 éves korosztálynak is csak kétötöde használ több-kevesebb gyakorisággal számítógépet. “Nem tudjuk megakadályozni a szociális szakadék mélyülését anélkül, hogy csökkentenénk a digitális szakadékot, a gazdasági válság leküzdését azonban megkönnyítheti, ha növeljük versenyképességünket mind a szélessávú infrastruktúra fejlesztésével, mind az internetes jártasságok és képességek javításával” – összegezte a feladatokat Herczog Edit.
