A parlamenti képviselők hétfőn 334 igen szavazattal és 1 tartózkodással kihirdették a Nabucco-gázvezetékről szóló nemzetközi megállapodást.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár expozéjában hangsúlyozta: a magyar, az osztrák, a bolgár, valamint a román és a török köztársaság között létrejött kontraktus hatékonyan szolgálja a gázszállítási útvonalak bővítését a Kaszpi-térség felé, így csökkentve az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusokból adódó gázellátási kockázatokat.

Hozzátette: a Nabucco-projekt jelentős, egyszeri külföldi befektetést hozna az országnak, míg a vezeték későbbi működtetése további bevételeket és munkahelyeket jelenthet.

A projektben közvetlenül érdekelt országok vezetői 2009. július 13-án Ankarában írták alá a kormányközi megállapodást a Nabucco földgázvezetékről, amely a tervek szerint közép-ázsiai és közel-keleti földgázt juttat majd Európába, Oroszországot és Ukrajnát elkerülve.

Az egyezménnyel – magyar javaslatra – létrehozták a Nabucco Bizottságot a beruházás segítésére és ellenőrzésére. A bizottságba az aláíró kormányok egy-egy képviselőt küldenek, továbbá, megfigyelői státussal, a német kormány, az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és a Nemzetközi Nabucco Társaság is részt vehet a bizottságban.

A főszerep idén nyártól a megvalósításra alapított Nabucco konzorciumé – a bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH-é, a megállapodás ezt Nemzetközi Nabucco Társaságnak nevezi -, amelynek a magyar Mol Nyrt., az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz, a török Botas, valamint a német RWE energiavállalat a tulajdonosa. A megállapodás szerint a nemzetközi vállalat öt Nemzeti Nabucco Társaságot fog alapítani kizárólagos tulajdonában, leányvállalatként a szerződő országokban. A beruházás magántőkéből, állami szerepvállalás nélkül valósul meg. A Nabucco konzorciumban résztvevő vállalkozások az első 25 évben a vezeték mindenkori kapacitásának 50 százalékával, de legföljebb évi 15 milliárd köbméter földgázzal rendelkeznek, a többit pályázaton kell szétosztani.

A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter kapacitású, 3.300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz. A csővezeték Törökországból, a török-grúziai, illetve a török-iráni határról indul, és Bulgárián, Románián és Magyarországon áthaladva az ausztriai Baumgartennél végződik majd. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, és a maximális kapacitása 2020-ra épül ki.

A beruházás költsége 2008-as árakon 7,9 milliárd euró. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett többek között amerikai és kínai bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt a beruházáshoz. Az EIB a pénz 25 százalékát adná kölcsön, az EBRD pedig egymilliárd euró forrást juttatna.

A vezeték megépítését az teszi szükségessé, hogy a számítások szerint a következő húsz évben mintegy 30 százalékkal, évi mintegy 600 milliárd köbméterre nő Európa földgázigénye. A jelenlegi felhasználást részben saját termelésből, részben algériai és döntően orosz importból fedezik. Oroszország felől a Testvériség elnevezésű vezetékén érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, ami kockázatot jelent az utóbbi években rendszeressé váló orosz-ukrán vita miatt.

A Nabucco-vezetékbe kerülő energiahordozó forrásai még bizonytalanok, de nagy valószínűséggel azerbajdzsáni, türkmén, esetleg egyiptomi, katari, iraki és iráni gáz kerül majd bele.

A vezeték felépítésre eredetileg az OMV és a török Botas kötött együttműködési megállapodást 2002 februárjában. Ehhez 2002 májusában csatlakozott a Mol, a Bulgargaz és a Transgaz. Ezek a társaságok 2005 júniusában írták alá azt a közös vállalkozási megállapodást, amely szabályozza a partnerek részvételét a Nabucco konzorciumban, hivatalos nevén a Nabucco Gas Pipeline International GmbH-ban. A német RWE energiavállalat tavaly februárban lett tagja a társaságnak, így a hattagú konzorciumban minden résztvevőnek közel 16,67 százalék tulajdoni hányada van. A vezeték tervezésére 2007-ben kiválasztott Penspen brit cég tavaly megkezdte a tervezés előkészítését.

Magyarország különösen aktív volt a Nabucco kormányközi megállapodásának létrehozásában. Budapesten két nemzetközi tanácskozást is tartottak, a másodikat a magyar kormányfő kezdeményezésére az idén év elején, csúcsszinten. Ez a januárban tartott csúcstalálkozó adta vissza a vállalkozás hitelességét – mondta nemrégiben Bayer Mihály, a magyar utazó Nabucco-nagykövet.

Egyebek mellett a magyar lobbizás eredményként az Európai Unió 2007 márciusában a transzeurópai energiahálózat kiemelt vállalkozásának minősítette a Nabuccót. Az Európai Parlament pedig két hónapja, májusban megszavazott 200 millió eurót a beruházás előkészítésének finanszírozására azzal a feltétellel, hogy a támogatandó fázisok 2010 végéig a megvalósítás szakaszába lépnek.

A magyar parlament az első volt, amely 2007-ben törvényben rögzítette az “egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéket”.

A magyar kormány célja, hogy Magyarország regionális gázelosztó szerephez jusson elsősorban gáztárolók létrehozásával, amire földrajzi és geológiai szempontból Magyarország jó lehetőségekkel rendelkezik. A Nabucco és a Déli Áramlat vezeték megvalósulásával további tárolókapacitásokra lesz szükség.

A Déli Áramlat a Nabuccóhoz hasonlóan Ukrajnát szintén elkerülő, de alapvetően orosz gázt szállító vezeték lesz, az orosz Gazprom és az olasz ENI fővállalkozásában, 36 milliárd köbméter kapacitással, amihez a Nabuccóban részt vevők közül Magyarország és Bulgária szintén csatlakozott. Szakértők szerint a két vezeték nem versenytársa egymásnak, mindkettőre szükség van a növekvő piaci igények miatt.