Halált okozó testi sértés miatt egy év, négy év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogházában letöltendő fogházbüntetést szabott ki a Fővárosi Bíróság csütörtökön arra a szakközépiskolai tanulóra, aki tavaly januárban olyannyira bántalmazta osztálytársát Budapesten, a VIII. kerületben, hogy a sértett – miután hazament – életét vesztette.
A bíróság indoklása során felidézte: a szakközépiskolában egyébként egymás mellett ülő két fiatal viszonya megromlott, mert a sértett megjegyzéseket tett a vádlott roma származására. Az akkor 17 éves tanuló és 18 éves áldozata 2008. január 10-én olyannyira összeveszett, hogy már az iskolában, tanítási órán bántalmazásig fajult a vita. Előbb angol órán, majd osztályfőnöki órán vesztek össze, s utóbbin arcul is ütötte az egyébként élsportoló ökölvívó vádlott a sértettet. A vitát előbb osztálytársak próbálták félbeszakítani, majd a mindkét tantárgyat tanító pedagógus. A diákokat a tanár hazaküldte, majd külön-külön a veszekedő feleket is. A vádlott azonban megvárta a sértettet, az utcán követte és amikor utolérte, megütötte és megrúgta.
A sértett ezt követően még hazament, de rokona már eszméletlen állapotban talált rá és nem sokkal később agyzúzódás okozta légzési és keringési rendellenesség következtében életét vesztette. Az utcai bántalmazás és a halál beállta között mintegy 3 óra telt el.
A bíró indoklása során elmondta: sokkal gyakoribb a diákok közötti konfliktus, szokványosabb az erőszakos iskolai magatartás, mint a tanuló és pedagógus között.
A büntetés kiszabásával kapcsolatban azt mondta: mivel fiatalkorú, jelenleg is szakközépiskolás vádlottról van szó, figyelembe vette az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét, amelyet a magyar jogrend is átvett és amely kimondja, hogy ilyen korú elkövetők esetén csak a legvégső esetben indokolt kényszerintézkedés, illetve végrehajtandó szabadságvesztés elrendelése. Példaként említette, hogy ez alapján akár emberölés esetén is lehetőség van fiatalkorú esetében a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására.
A vádlott esetében további enyhítő körülményként értékelte, hogy beismerő vallomást tett. A fiatalember elismerte a bántalmazást, a bíró szerint az élsportoló ökölvívó vádlott szándékában állt, hogy sérülést okozzon osztálytársának, de nem látta előre, hogy bekövetkezhet a halála. Szintén a sporttal kapcsolatban megjegyezte: ami történt, nem ökölvívás volt az igazolt versenysportoló részéről, nem is utcai harc, hanem egyoldalú bántalmazás.
A bíró ugyanakkor súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy aznap háromszor is bántalmazta az elkövető a sértettet, tehát szándékát kitartóan követte el, továbbá azt is figyelembe vette, hogy sérelmeit torolta meg így áldozatán.
A fiatalkorú elkövető a délelőtt folyamán utolsó szó jogán azt mondta: “sajnálom ezt az egészet ahogy történt, ha visszapörgethetném az időt, teljesen másképp reagálnék”. Hozzátette: sajnálja az áldozat családját is, amiért tettével megváltoztatta az életüket.
A halált okozó testi sértés miatt kiszabott elsőfokú ítélet nem jogerős, az ellen a vád súlyosbításért fellebbezett, a védelem pedig három nap gondolkodási időt kért.
