Évente 77 millió fogyasztó kockáztatja életét azzal, hogy a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve vásárol gyógyhatásúnak remélt készítményeket. Magyarországon a HENT kutatása szerint a felnőtt lakosság 7 százaléka veszélyeztetett, azaz több mint félmillió ember vásárolna bizonytalan forrásból származó gyógyszert.
A gyógyszerhamisítás jelenségéről tartott sajtótájékoztatót május 5-én a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). A sajtótájékoztatót megnyitó Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a hamisítás és kiemelten a gyógyszerhamisítás gazdasági és társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta az iparági szereplőknek, az államnak és a gazdaságnak okozott anyagi kár mellett a hamis termékek értékesítése az innovációs potenciál visszavetésével súlyosan érinti a társadalom egészét is. A kutatás-fejlesztésre fordítható összegek megrövidítésével hátráltatja a hatékonyabb és az új gyógyszerek kifejlesztését, megfosztva ezzel a betegeket a gyorsabb és teljesebb gyógyulást jelentő készítményektől.
A sajtóeseményen felszólaló Székely Krisztina, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője a Testület frissen összeállított, a gyógyszerhamisítás problematikáját és a hamis gyógyszerek nemzetközi, európai és magyar elterjedtségét vizsgáló tanulmányát ismertette, hangsúlyozva, hogy a hamis gyógyszerek jelentette kockázatok már nem csak a harmadik világ országainak lakosait fenyegetik, de Európában, sőt Magyarországon is éreztetik hatásukat. A szakértő utalt az Európai Bizottság által közölt adatokra, amelyek szerint 2005 és 2007 között 380 százalékkal, 2008-ban pedig a megelőző évhez viszonyítva további 118 százalékkal nőtt az EU határain lefoglalt hamis gyógyszerek aránya. A hatósági tapasztalatokon alapuló friss becslések szerint így az európai piacon ma már 2-3 százalékra tehető a potenciálisan halálos gyógyszerek aránya. Bár az arány nem tűnik soknak, az EU lakosságára vetítve ez a szám több tízmillió ember fenyegetettségére utal.
Székely Krisztina kiemelte egy idén közzétett gyógyszergyári tanulmány eredményeit is, amely szerint évente 77 millió európai vásárol illegális forrásból hivatalosan csak vény ellenében kiadható gyógyszereket, amelyeket többségében az internetről szereznek be. Hangsúlyozta, kevesen tudják azonban, hogy a WHO szakértői szerint minden második illegálisan kínált, online eladott pirula hamisítvány, és mint ilyen, fogyasztása súlyos egészségkárosodást, sőt halált is okozhat.
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a magyar rendvédelmi szervek 3 százalék körüli arányra becsülik a teljes magyar gyógyszerforgalomban a hamis gyógyszerek arányát. Mivel azonban az illegális szerek értékesítése teljes egészében az illegális csatornákon keresztül zajlik, a probléma nem kap a valós súlyának megfelelő figyelmet a hazai közéletben. A HENT rendelkezésére álló adatok szerint viszont Magyarországon körülbelül félmillió állampolgár minősíthető veszélyeztetettnek, így a probléma mindenképpen széleskörű figyelmet érdemel.
A HENT „Hamisítás Magyarországon” című felmérése szerint a magyar nagykorú fogyasztók 7 százaléka, vagyis több mint félmillió fő van fokozottan kitéve a hamis gyógyszerek fogyasztásával járó kockázatoknak. Ők azok, akik könnyedén a gyógyszerhamisítók áldozataivá válhatnak. A reprezentatív kutatás eredményei szerint körülbelül 80 ezer ember van Magyarországon, aki gondolkodás nélkül, bármikor vásárolna illegális forrásból gyógyszert, további közel 500 ezer fogyasztó pedig hajlik arra, hogy éljen az ilyen lehetőséggel.
Székely Krisztina a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkájára utalva elmondta, a Testület felismerve, hogy a gyógyszerhamisítás elleni fellépés eredményessége és a lakosság védelme érdekében nem elég a kínálat visszaszorítása, a kereslet megszüntetése érdekében átfogó és erőteljes tudatosságnövelő kampányba kezdett. Kommunikációs és reklámkampánya mellett elindította a hamis gyógyszerek veszélyeire figyelmeztető és a problémakörről informáló www.hamisgyogyszer.hu portált, továbbá a „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” című kiállításán is kiemelt figyelmet fordít a gyógyszerhamisítás veszélyeire.
A HENT 2010 folyamán a tavaly megkezdett, célzottan a gyógyszerhamisításra koncentráló kampányát is folytatja. Több televíziós csatornán vetíti a figyelemfelhívást és a tájékozódási igény növelését célzó reklámfilmjét, a Webbeteg.hu portállal együttműködve pedig a hamisgyogyszer.hu ismertségének erősítésére tesz lépéseket. A tájékoztató kommunikációt egy plakátkampány is segíti: a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. segítségével több mint 2000 patikába kerültek ki a hamisgyógyszer-fogyasztás veszélyeire figyelmeztető plakátok. A szervezet mindezen felül a hamis gyógyszerekhez kapcsolódó lakossági hozzáállás jobb megértése érdekében két nagyobb kutatást tervez lebonyolítani.
A sajtótájékoztatón szintén felszólaló Dr. Szepezdi Zsuzsanna, Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója a szervezet gyógyszerhatósági szerepét ismertette, hangsúlyozva, hogy a biztonságos gyógyszerellátás és -fogyasztás elősegítése érdekében a szervezet egyik legfőbb feladata a tájékoztatás. A szakértő bemutatta az OGYI – Európában elsőként létrehozott – fényképes gyógyszeradatbázisát, amelynek segítségével a fogyasztók tájékozódhatnak a gyógyszeripari termékekről és ellenőrizhetik a vásárolt készítmények eredetiségét.
Az OGYI honlapján elérhető keresőmodulban (http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis) a betegek bármilyen készítményre rákereshetnek, a találatok között megtalálják a készítmény gyártóra, összetevőkre vonatkozó adatait, továbbá a különböző kiszerelések, és adott esetben maga a tabletta szöveges és fényképes ismertetőit.