Hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló kormányrendelet, miután a Magyar Közlönyben hétfő délután megjelent a szövege.
A rendelet szövege értelmében a kormány a veszélyhelyzetnek megfelelően rendkívüli készültséget rendel el a Sajó Sajópüspöki-Ónod közötti, a Bódva Hídvégardó-Boldva közötti és a Hernád Hidasnémeti-Sajóhídvég közötti szakaszára.
A rendelet rögzíti azt is, hogy az árvízi védekezéssel összefüggő, május 15-e után felmerült és indokolt költségeket a kormány a költségvetés általános tartalékának terhére vagy más módon biztosítja a védekezésben résztvevők részére.
A veszélyhelyzet elhárításába a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek bevonhatók – olvasható a rendeletben, amely azt is rögzíti, hogy a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a rendkívüli árvízvédekezéssel összefüggő feladatait a rá vonatkozó jogszabályok szerint látja el, továbbá a védekezési munkabizottság a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működik.
A kormányrendeletben szerepel az is, hogy a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációt a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hangolja össze.
A veszélyhelyzet elrendelése – Háttér
Az alkotmány 35. szakasza szerint a kormány “az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket”.
A katasztrófák elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerint a katasztrófa “a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas (…) állapot vagy helyzet (például természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
A jogszabály 7. szakasza szerint a kormány “a veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben rendeletben kihirdeti a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról, a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kezdeményezi a szükségállapot kihirdetését”.
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény szerint a veszélyhelyzetet kiválthatja “árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget”.
Hétfőn veszélyhelyzetet hirdetett ki az ügyvezető kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megye mindazon térségére, amelyet árvíz sújt – jelentette be Bajnai Gordon Miskolcon.
Az ügyvezető miniszterelnök úgy fogalmazott: ilyen esetben gyorsabban jutnak anyagi segítséghez a védekezők. A megyében jelenleg több mint hatvan településen védekeznek az ár ellen.
