Az Alkotmánybíróság (Ab) május 31-i teljes ülésén nyolcadszor foglalkozik a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságát vizsgáló határozattervezettel. A támadott rendelkezés lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását.
Szó lesz az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. § (1) és (2) bekezdései, továbbá 14. § (2) és (4)-(13) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetről.
Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 167/2009. (V. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. Z. V. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön a kettőezer forintot meghaladó lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, a kettőezer forintot meghaladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, szándékos rongálás és a kettőezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés?”
Napirendre kerül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Határozattervezet készült a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.240/2006/90. sz. ítélete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 448/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők képviselői munkájukért a mindenkori minimálbér hatszorosát meg nem haladó összeget kaphassanak?”
Megvitatják az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. egészének alkotmányosságát.
Negyedszer veszik napirendre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.
Először tárgyalják a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2010. február 22-i ülésnapján elfogadott törvény 3. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. március 10-én fordult az Alkotmánybírósághoz.
Kedden kerül a teljes ülés elé az a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben, a bíró kizárása kapcsán nem szabályozta megfelelően az eljárás azon alanyait megillető jogorvoslati jogosultságot, akiket az eljárását lezáró érdemi döntéssel szemben nem illet meg rendes perorvoslat.
Megvizsgálják a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 17. § (1) bekezdés első mondatának, illetve a 20. §-ának a bíró kirendelésére vonatkozó kitételének alkotmányosságát.
Megkérdőjelezték a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Egy másik határozattervezet a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének alkotmányosságát elemzi.
Megtámadták az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1) bekezdésének „igazoltan belföldön kívülre” szövegrészének alkotmányosságát.
A keddi teljes ülés végén több végzéstervezetről is tárgyalnak.
