Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök azt javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelölje, majd válassza meg államfőnek – jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerdán az Országházban.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár Jánosnak, a Fidesz, valamint Harrach Péternek, a KDNP képviselőcsoportja vezetőjének, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel.

A szóvivő emlékeztetett a Fidesz-frakció alapszabályára, amely szerint a képviselőcsoport teljes ülése a párt elnökének javaslata alapján dönt az Országgyűlés által választott vezető közjogi tisztségek betöltőinek jelöléséről.

A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: a döntés előtt a jelölésről tárgyalt a Fidesz országos elnöksége – ahol a KDNP elnöke is részt vett -, majd ezután Orbán Viktor megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, valamint konzultált a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével is. A többi, szóba jött jelölt nevét Szijjártó Péter nem árulta el, mert – mint mondta – nincs rá felhatalmazása. Ugyanezt válaszolta arra a kérdésre is, hogy Sólyom László jelenlegi államfő neve szerepelt-e az elnökség előtt.

Mindezek alapján Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt javasolja, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői Schmitt Pált jelöljék, majd válasszák meg Magyarország következő köztársasági elnökének. Az indoklásról a szóvivő kérdésre azt mondta: a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ámde tiszteletre méltó hivatás, és Orbán Viktor úgy látja, Schmitt Pál ennek a hivatásnak méltó módon fog és tud majd megfelelni.

Az nem került még szóba, hogy a köztársasági elnök jogállása vagy feladatköre esetleg módosuljon a következő időszakban – közölte kérdésre válaszolva.

Arra, hogy miért nem jelölték Sólyom Lászlót, Szijjártó Péter megismételte: a jelölést számos egyeztetés előzte meg, és mindezek alapján tette meg Orbán Viktor a jelölést.

A következő házelnök személyével összefüggő felvetésre a kormányfő szóvivője úgy reagált: ez a kérdés még nem merült fel semmilyen formában; a jelölésre, illetve a választásra vonatkozó menetrendet még nem állították fel.

Az Országgyűlés június 29-én, kedden dönt Magyarország következő államfőjéről. Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök mandátuma augusztus 4-én éjfélkor jár le.

Államfőjelöltek Magyarországon 1990 óta – Háttér

Az Országgyűlés 1989. október 20-án – az ún. sarkalatos törvények között – elfogadta a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvényt, amely szerint az első alkalommal közvetlen elnökválasztást tartanak még a parlamenti választások előtt, a következőkben pedig majd az Országgyűlés választja meg Magyarország államfőjét. Az SZDSZ kezdeményezésére kiírt, és 1989. november 26-án rendezett első országos népszavazáson az állampolgárok amellett voksoltak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. 1990. március 1-jén a még régi összetételű Országgyűlés ismét a közvetlen elnökválasztást iktatta törvénybe, annak időpontját az új parlamenti választások utánra időzítve.

A március-áprilisi választások nyomán felálló új parlament két legjelentősebb politikai ereje, a kormányra készülő Magyar Demokrata Fórum és az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége 1990. április végén viszont abban állapodott meg, hogy a parlament válasszon államfőt, s megegyezett a leendő államfő személyében is. Ezt követően indult még aláírásgyűjtés a közvetlen elnökválasztás lehetőségéről, de az e tárgyban rendezett, július 29-i újabb referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.

Ezek után az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén Szabad György, a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy Göncz Árpád írót, szabaddemokrata politikust, addigi házelnököt 143 képviselő jelölte köztársasági elnöknek, és miután más javaslat nem érkezett, ő lett az egyedüli jelölt. A titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz Árpád mellett, s mindössze 13 képviselő szavazott ellene, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke.

1995 májusában, Göncz Árpád mandátumának lejárta előtt, a kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció ismét az író-műfordító-politikust jelölte államfőnek. Vele szemben június 7-én a három ellenzéki párt: az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét jelölte. A június 19-i titkos szavazáson 259-en (a szükségesnél eggyel többen) szavaztak Göncz Árpádra, Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre a köztársasági elnök.

Mivel egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusra választható államfőnek, 2000-ben Göncz Árpád már nem indulhatott a tisztségért, a Fidesz-FKGP-MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek. Vele szemben az ellenzék nem állított jelöltet, így 2000. június 6-án Mádl Ferencet – a harmadik fordulóban – 243 igen és 96 nem szavazattal öt évre köztársasági elnökké választották.

2005-ben a kormányzó MSZP az április 15-i kongresszusán döntött a köztársaságielnök-jelölt személyéről. A szavazáson Szili Katalin házelnök 309, Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke 230 szavazatot kapott az 541 érvényes szavazatból. Egy-egy szavazat jutott Horn Gyulának és Bihari Mihálynak, míg Bárándy Péter korábban visszalépett. Az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem értett egyet Szili Katalin jelölésével: Kuncze Gábor pártelnök megfogalmazása szerint az SZDSZ ugyan nem tud önállóan jelöltet állítani, azonban ellenzi, hogy pártpolitikust jelöljenek a posztra.

2005 februárjában a Védegylet ökopolitikai civil szervezet kezdeményezésére több mint száz közéleti személyiség, művész, tudós, pedagógus, jogász és más aláíró nyílt levelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz az államfőjelölés ügyében, kérve, hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válasszák meg köztársasági elnöknek. Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette, hogy alkalmasnak tartja Sólyom Lászlót a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. Május 27-én a Fidesz ügyvezető elnöksége Sólyom László jelölését támogatta az államfői tisztségre, majd 30-án a frakció egyhangúan támogatta az ügyvezető elnökség ajánlását.

A 2005. május végi határidőig az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, utóbbihoz csatlakozott az MDF 8 képviselője. A június 6-7-i elnökválasztás alkalmával az SZDSZ-frakció többsége egyik jelöltre sem szavazott, így Sólyom Lászlót a harmadik fordulóban 185 szavazattal, 182 ellenében öt évre a Magyar Köztársaság államfőjévé választották.

Az ötödik államfőválasztás előtt, 2010. június 6-án az MSZP kongresszusa, majd június 21-én a frakció is egyhangúan Balogh András történész, thaiföldi nagykövet köztársasági elnökké jelölését támogatta. Június 23-án bejelentették: Schmitt Pál házelnököt javasolta államfőjelöltnek Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a Fidesz-KDNP-frakciónak. Sólyom László köztársasági elnök államfői mandátuma augusztus 5-én jár le, az Országgyűlés június 29-én választ köztársasági elnököt.