Schmitt Pál akkor építhet önálló elnöki karaktert, ha él törvény adta eszközeivel, önálló kezdeményezésekkel kellene megjelennie a nyilvánosság és az Országgyűlés előtt – áll a Policy Agenda elemzésében.
Az intézet szerint közgazdászként kevéssé várható az államfőtől, hogy jogi úton forduljon szembe a törvényhozókkal, és az is valószínűtlennek tűnik, hogy “korábbi pártjával szemben politikai vétót fogalmaz meg”. Ha azonban csak szimbolikusan gyakorolja elnöki hatalmát, nehéz lesz erős elnökként megjelennie, ami sokat árthat megítélésének, népszerűségének – olvasható az elemzésben.
A Policy Agenda emlékeztet: bár a köztársasági elnöknek alkotmányos joga, hogy törvényjavaslatot nyújtson be, az elmúlt húsz évben csak három ilyen eset volt, ami arra utal, hogy az eddigi elnökök nem szívesen éltek a lehetőséggel. “Az elnöki szokásjog azonban könnyen megváltozhat, hiszen egy, a társadalom számára meghatározó kérdésben, amely ráadásul az elnöki érdeklődés középpontjában áll, és alapvető szimbolikus jelentőséggel is bír, nem lehetetlen az elnöki törvénykezdeményezés”: ilyen lehet például a budapesti olimpiai játékok megrendezéséről szóló jogszabály – írja a kutatóintézet.
A korábbi államfők tevékenységét vizsgálva a Policy Agenda arra a megállapításra jutott, hogy az alkotmányossági és politikai vétók száma alapján a legkevésbé aktív Göncz Árpád volt, aki két ciklusa alatt mindössze tíz alkalommal támadta meg az Országgyűlés döntéseit, Sólyom László használta ugyanakkor a legtöbbet a köztársasági elnöki lehetőségeket: negyvennyolc esetben élt a vétó lehetőségével.
Az elemzés azt valószínűsíti, hogy Schmitt Pál elődjeihez képest “észrevétlenebbül” tölti ki hivatali idejét, ami “mind a Fidesz, mind a miniszterelnök számára maximálisan elfogadható”. Ugyanakkor egy ilyen időszak az elnöki posztnak, mint a köztársaság egyik legfőbb közjogi méltóságának “kiüresedését” jelentheti, amely felerősítheti a meglévő szakmai vitát a köztársasági elnök közvetlen választhatóságáról, hatásköreiről – állítja a Policy Agenda.
Hozzáteszik: “egyes politikai elméletgyártók számára ez lehet Orbán Viktor célja, bár az érintett ennek lehetőségét eddig kategorikusan kizárta”. Egy ilyen forgatókönyv, még ha létezne is, bonyolultabb annál, mint hogy a mai politikában egyik pillanatról a másikra végrehajtható lenne, elméleti síkon viszont nem tűnik lehetetlennek – állapítja meg az intézet.
