Tatu kontra Statul român prin Ministerul Finanţelor şi Economiei és társai – Ellentétes az uniós joggal a román szabályozással bevezetett és a gépjárműveket az e tagállamban való első nyilvántartásba vételkor terhelő környezetszennyezési adó.
Ellentétes az uniós joggal a román szabályozással bevezetett és a gépjárműveket az e tagállamban való első nyilvántartásba vételkor terhelő környezetszennyezési adó. Ez a szabályozás ugyanis visszatarthat a más tagállamokban vásárolt használt járművek behozatalától és romániai forgalomba helyezésétől.
érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek a Bíróság elé.
A román szabályozás 2008. július 1-jétől a valamely gépjármű Romániában történő első nyilvántartásba vételének alkalmával megfizetendő környezetszennyezési adót vezetett be. Ez a szabályozás nem tesz különbséget az e tagállamban gyártott és a külföldön előállított gépjárművek között. Ugyanígy nem különbözteti meg az új és a használt járműveket sem. A román állampolgársággal rendelkező és Romániában lakó I. Tatu 2008 júliusában használt gépjárművet vásárolt Németországban 6 600 euró vételárért. A jármű hengerkapacitása 2155 cm3 volt és megfelelt az Euro 2 károsanyag-kibocsátási normának. Az 1997-ben gyártott járművet Németországban ugyanazon évben vették nyilvántartásba.
Ahhoz, hogy I. Tatu az említett járművet Romániában nyilvántartásba vetethesse, környezetszennyezési adó címén 7 595 lej (közel 2 200 euró) összeget kellett megfizetnie. Mivel úgy vélte, hogy az adó ellentétes az uniós joggal, a kifizetett összeg visszatérítését kérte. Azzal érvel ugyanis, hogy az adó amiatt összeegyeztethetetlen az uniós joggal, hogy azt a valamely másik tagállamból behozott és Romániában első alkalommal nyilvántartásba vett valamennyi használt jármű után meg kell fizetni, holott a Romániában már nyilvántartásba vett hasonló járművek után nem kell ezt az adót megfizetni használt járművekként történő újbóli értékesítésükkor.
A Tribunalul Sibiu (nagyszebeni bíróság, Románia) – amelyhez a jogvitával fordultak – e szabályozásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről kérdezi a Bíróságot. A Bíróság a mai napon hozott ítéletében emlékeztet arra, hogy az uniós jog tiltja, hogy az egyest agállamok más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékekre kivetett adónál magasabb belső adót vessenek ki. E tilalom célja, hogy biztosítsa a belső adók teljes semlegességét a már a belföldi piacon található és a behozott termékek közötti verseny tekintetében.
A Bíróság ezután megjegyzi, hogy a román szabályozással bevezetett adórendszer nem alkalmaz megkülönböztetést sem a gépjárművek között azok származása, sem pedig e járművek tulajdonosai között azok állampolgársága szerint. Az adót ugyanis az említett jármű tulajdonosának állampolgárságától, a jármű gyártási helye szerinti tagállamtól, valamint attól függetlenül meg kell fizetni, hogy a belföldi piacon vásárolt vagy behozott járműről van-e szó.
Azonban, még ha nem is teljesülnek az ilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetés feltételei, a belső adó hatásánál fogva közvetett hátrányos megkülönböztetéshez vezethet. Annak meghatározása érdekében, hogy ez az adó közvetett hátrányos megkülönböztetést hoz-e létre a behozott használt járművek és a belföldön már jelen lévő hasonló használt járművek között, a Bíróság először azt vizsgálja meg, hogy ez az adó semleges-e a behozott használt járművek és a korábban a nemzeti piacon nyilvántartásba vett és az említett nyilvántartásba vételkor a szóban forgó adóval terhelt hasonló használt járművek közötti verseny tekintetében. A Bíróság másodszor ezen adónak a behozott használt járművek és a belföldön az adó hatálybalépése – azaz 2008. július 1-je – előtt nyilvántartásba vett hasonló használt járművek tekintetében fennálló semlegességét vizsgálja.
Az adó semlegességének első vonatkozását illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog megsértésének minősül, ha a behozott használt járművet terhelő adó összege meghaladja a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt járművek értékébe beépült maradványadó összegét. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a román szabályozás megfelel az uniós jognak, mivel a nyilvántartásba vételi adó kiszámítása során figyelembe veszi a gépjármű értékcsökkenését, ily módon pedig biztosítja, hogy ez az adó ne haladja meg a belföldön korábban nyilvántartásba vett és e nyilvántartásba vétel alkalmával ezzel az adóval terhelt hasonló használt járművek értékébe beépített maradványadó összegét. Ezzel szemben az adó semlegességének második vonatkozását illetően a Bíróság megállapítja, hogy a román szabályozás hatásaként a jelentős életkorú és használtsági fokú behozott használt járműveket – az adó összegének az értékcsökkenés figyelembe vétele érdekében történő jelentős mérséklése ellenére – akár forgalmi értékük 30%-át is megközelítő adó terheli, míg a használt járművek belföldi piacán értékesítésre kínált hasonló járműveket semmilyen ehhez hasonló adóteher nem sújtja. E feltételek mellett ez a szabályozás visszatarthat a más tagállamokban vásárolt használt járművek Romániába való behozatalától és ottani forgalomba helyezésétől.
Márpedig jóllehet az uniós jognak nem célja annak megakadályozása, hogy valamely tagállam új adókat vezessen be, e jog azonban kötelezi az egyes tagállamokat, hogy a gépjárműveket terhelő adókat oly módon válasszák meg és alakítsák ki, hogy azok ne járjanak azzal a hatással, hogy előnyben részesítik a belföldi használt járművek értékesítését, ily módon pedig visszatartsanak a hasonló használt járművek behozatalától.
A Bíróság következésképpen kimondja, hogy az uniós joggal ellentétes, ha valamely tagállam a gépjárművek e tagállamban való első nyilvántartásba vételekor a gépjárműveket terhelő környezetszennyezési adót vezet be, amennyiben ezt az adóügyi intézkedést oly módon alakítja ki, hogy az visszatart a más tagállamokban vásárolt használt járműveknek e tagállamban való forgalomba helyezésétől, anélkül azonban, hogy visszatartana a belföldi piacon jelen lévő, ugyanolyan életkorú és használtsági fokú használt járművek megvásárlásától.
