A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. április 08. napján hivatali visszaélés bűntette miatt a Fővárosi Bíróság előtt vádat emelt a Miniszterelnöki Hivatal egykori közpénzügyi államtitkára, volt országgyűlési képviselő ellen.
A vád lényege szerint 2004. tavaszán a közpénzügyi államtitkár jogellenesen adatokat gyűjtött a Somogy megyében 2001. évtől történt vadászatok ügyében. Ennek során a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól, a Honvédelmi Minisztériumtól, az ÁPV Rt-től, illetőleg a vadászati területeket üzemeltető gazdasági társaságoktól is különböző, a vadászatokhoz kapcsolódó okiratokat kért be.
A megkeresések az adatkérés célját nem tartalmazták, és ugyancsak nem tartalmaztak erre vonatkozóan jogszabályi felhívást.
Ezen adatszolgáltatást a megkeresett szervezetek részben teljesítették, de – adatvédelmi okokból – több gazdálkodó szerv, majd pedig több állami szerv megtagadta a kért okiratok átadását.
A közpénzügyi államtitkár ezen tevékenységét az adatvédelmi biztos vizsgálata is jogellenesnek találta.
A volt közpénzügyi államtitkár által – az érintettek hozzájárulása nélkül – bekért vadászati naplók, trófeabírálati adatok olyan, a vizsgált vadászatokon részt vevő természetes személyekkel kapcsolatba hozható személyes adatokat tartalmaztak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy azokból az érintettek személyére, vadászati szokásaira, személyi kapcsolataira, anyagi helyzetére, esetleg gazdasági, politikai kapcsolatrendszerére lehessen következtetéseket levonni.
A személyes adatok megismerésére az elkövetéskor hatályos jogszabályok szerint a közpénzügyi államtitkár nem volt jogosult, az adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül, jogszabályi felhatalmazás és törvényes cél hiányában kezelte. Azokat hivatalos személyként, hivatalos eljárása során, a jogszerű hatósági eljárás látszatát keltve kérte be. Tette mindezt azzal a céllal, hogy azok alapján – hatáskörét túllépve – további jogtalan vizsgálódásokat, nyomozás jellegű tevékenységet folytasson, s annak eredményét jogosulatlanul politikai célokra felhasználhassa.
Az ezen eljáráshoz kapcsolódó sajtónyilvánosság az érintett gazdasági társaságok vonatkozásában az ügyfelek magatartásában megnyilvánuló bizalomvesztéssel járt, ami ezen cégeknek érdeksérelmet jelentett.
Az ügyészség már 2004. évben kezdeményezte a közpénzügyi államtitkár mentelmi jogának – ezen büntetőügy lefolytatása céljából történő – felfüggesztését, azonban az akkori Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel, így az eljárás vele szemben csak az országgyűlési képviselői megbízatásának (és vele együtt a mentelmi jogának) 2010-ben történt megszűnése után folytatódhatott.
(Ilyen esetekben a bűncselekmény elévülése nyugszik, tehát a cselekmény azon az alapon nem tud elévülni, hogy az Országgyűlés valamely képviselőnek nem függeszti fel a mentelmi jogát.)
