Az EU és az Egyesült Államok képviselői között hivatalosan is elindultak azok a tárgyalások, melyek célja, hogy a felek egy átfogó adatvédelmi keretmegállapodást hozzanak végre tető alá.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között most már hivatalosan is megindult az adatvédelmi keretegyezményről szóló tárgyalássorozat – Navracsics Tibor szerint ez az egyik legfontosabb eredménye az EU és az USA bel- és igazságügyi miniszterei részvételével megrendezett csütörtöki gödöllői találkozónak. Az igazságügyi miniszter a tanácskozás szünetében újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy decemberben Washingtonban már tartottak egy előkészítő szakértői megbeszélést, ám az amerikai tárgyalófeleknek akkor még nem volt mandátumuk az adatvédelmi tárgyalások megkezdésére.
„Ez fontos fejlemény, még akkor is, ha várhatóan nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A BruxInfo kérdésére válaszolva a miniszter szerint az egyik legnehezebb kérdés annak eldöntése lesz, hogy az EU és az USA között kötendő keretegyezmény milyen viszonyban lesz a már meglévő kétoldalú megállapodásokkal. Több uniós tagállamnak ugyanis már most van kétoldalú adatvédelmi megállapodása az Egyesült Államokkal, köztük egyébként Magyarországnak is.
Navracsics Tibor szerint ezen a ponton még a Bizottság és az Egyesült Államok tárgyalódelegációi megközelítése is eltér egymástól, és bár a magyar elnökség megpróbál közvetíteni, ám ezek a tárgyalások tovább folynak majd a lengyel elnökség alatt is.
A találkozót követő sajtótájékoztatón a BruxInfo azon kérdésére, mely szerint a készülő keretegyezmény miképpen befolyásolja majd a már meglévő kétoldalú megállapodásokat, Viviane Reding kitérő választ adott, és azt hangsúlyozta, hogy az új horizontális keretegyezménnyel a későbbiekben könnyebb lesz az adatok cseréjével kapcsolatos későbbi specifikus megállapodások tető alá hozása is.
„Nem lehet úgy gondolkodni a biztonsági ügyekről, hogy az alapjogokat ne vegyük figyelembe, ezért nagyon fontos, hogy legyen egy ’ernyőegyezmény’, mely egyensúlyt teremt a közbiztonság és az egyének személyes adatainak védelme között” – hangsúlyozta ugyanakkor ajogérvényesülésért és az alapvető jogokért felelős biztos.
A csütörtöki megbeszélésen egyebek között szó esett még az észak-afrikai helyzet lehetséges hatásairól is (ennek kapcsán az Europol igazgatója, Robert Wainwright a tárgyalások szünetében újságírók előtt aggodalmának adott hangot, emlékeztetve arra, hogy szervezett bűnözői csoportok, például embercsempészek, gyakorta megpróbálnak hasznot húzni a kialakult helyzetből), valamint a számítógépes bűnözés elleni harcról is. Ez utóbbi alapját amúgy a 2001-ben aláírt úgynevezett Budapesti Egyezmény adja.
A magyar igazságügyi miniszter szerint mindezeken túl szót ejtettek azon tagállamokról is, melyek még nem részesei az amerikai vízummentességi programnak. Ezek közé tartozik például a soros elnökséget júliustól ellátó Lengyelország.
