Csak az érintett országok felkészültségén múlhat uniós csatlakozásuk, mondta Orbán Viktor miniszterelnök a nyugat-balkáni országok európai uniós kilátásairól rendezett együttes parlamenti ülésen Brüsszelben. A tanácskozáson felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Jerzy Buzek, az Európai Parlament, valamint Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.

Az Európai Parlament brüsszeli épületében, 2011. április 13-14-én EP-képviselők és az uniós országok nemzeti parlamentjeinek képviselői részvételével tartottak együttes parlamenti ülést. A „Nyugat-Balkán – az integráltabb Európa felé” címmel megrendezett találkozót az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés közösen szervezte. Az ülést Jerzy Buzek EP-elnök és Kövér László, a magyar parlament elnöke vezette.

„Fogjanak össze a bővítés barátai”, és indítsák meg „az Európai Unió újabb bővítésének offenzíváját”, amely képes legyőzni a belső szkeptikus hangulatot, fogalmazott Orbán Viktor magyar kormányfő az ülés második napján, április 14-én tartott beszédében. A miniszterelnök azt mondta, a nyugat-balkáni országok a soros elnökség idején, és utána is számíthatnak Magyarország támogatására.

Orbán szerint a Nyugat-Balkán országainak felvételénél nem az Unió határainak kitolásáról, hanem egy már uniós országokkal körülvett térség, egy enklávé befogadásáról van szó.

A miniszterelnök kiemelte: az Európai Unió értékközösség, amelynek közös szabályait be kell tartani; a Balkánnak is el kell fogadnia, erősítenie és közvetítenie kell a közös európai értékeket.

Horvátország modellszerepet játszhat. Az ország csatlakozása lehet a bizonyíték arra, hogy a nyugat-balkáni régió számára reális az európai perspektíva, a térség pedig stabilizálható, és éppen az EU tudja stabilizálni, mutatott rá a magyar kormányfő.

Orbán szólt arról a „spekulációról”, amely össze akarná csúsztatni Horvátország csatlakozását Szerbia tagjelölt állammá történő nyilvánításával. A miniszterelnök szerint ez „rendkívül veszélyes kombináció”, amely „rossz a horvátoknak és rossz volna a szerbeknek is”. A kormányfő aláhúzta: a csatlakozás kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye lehet, semmilyen más megfontolás nem játszhat szerepet.

A magyar elnökség kiáll amellett, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat sürgősen zárja le az Európai Unió, mondta Orbán, hozzátéve, európai érdek, hogy a többi tagjelölt állammal is mielőbb érdemben megkezdődjenek a tárgyalások. A miniszterelnök szükségesnek nevezte, hogy Szerbia tagjelölt státuszt kapjon.

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésével kapcsolatos vitára utalva Orbán azt mondta, „ennek az országnak tagjelölt státusza van, mégsem tudjuk megkezdeni a tárgyalásokat: ez abszurditás”. A magyar kormányfő szerint az EU-nak túl kell lépnie ezen a kérdésen, és nem szabad már a tárgyalások elején olyan feltételt támasztani, amelyet legfeljebb a tárgyalások végén lehetne felvetni.

A magyar elnökség a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza Albániával, mondta Orbán, hozzátéve, hogy a tárgyalások elhalasztása csak tovább rontja az ottani belpolitikai stabilizálódás esélyét.

Koszovó esetében a realitás az európai perspektíva fenntartása, vélekedett Orbán. A kormányfő aláhúzta: Koszovó és az EU között nem jöhet létre szerződéses kapcsolat, mivel nem minden tagország ismerte el az államot.

A kormányfő úgy vélte, a legnagyobb kihívást a „komoly bajban lévő” Bosznia-Hercegovina kérdése jelenti, és az ország stabilizálása, problémáinak megoldása csak a szomszédos államok sikeres példáin keresztül lehetséges. „Csak ez tarthatja Bosznia-Hercegovinát az európai ösvényen” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A vita végén a határokon kívül élő magyaroknak megadott állampolgárságra vonatkozó képviselői kérdésre reagálva Orbán Viktor azt mondta, Magyarország ezzel egy meglévő diszkriminációt számol fel. Elismeri a kettős állampolgárságot Horvátország, Szerbia, Románia és Szlovákia is, „nem látjuk be, miért kellene a magyarokat ebből a lehetőségből kizárni” – érvelt a kormányfő.