Régi kritika az EP-választásokkal kapcsolatban az, hogy az uniós intézmény megválasztásánál az uniós polgárok csak a nemzeti pártlistákra szavazhatnak – ezt orvosolná egy új parlamenti indítvány, amely lehetővé tenné, hogy a választók akár már a következő választáson uniós szintű pártok listájára is voksolhassanak.

A tegnap (2011. április 19.) elfogadott jelentéstervezet alapján a 2014-es EP-választáson minden uniós választópolgárnak két szavazata lenne. Az egyiket a helyi listára, a másikat pedig az európai pártok által összeállított páneurópai listára adhatná.

Az EP alkotmányügyi szakbizottsága által elfogadott jelentés-tervezet értelmében a tagállamokban megválasztandó 751 képviselő mellett 25 EP-képviselő egy páneurópai listáról juthatna mandátumhoz. A jelentést jegyző Andrew Duff képviselő szerint az újítás valódi európai dimenziót adna az EP-választásnak, növelné a választási részvételt és elősegítené az európai politikai pártok megerősödését. A páneurópai listát az európai pártok állítanák össze a következő megkötésekkel: a listán szereplő képviselőknek a tagállamok legalább harmadát kell képviselniük, és biztosítani kell a női és férfi jelöltek egyenlő képviseletét. Létrejönne egy uniós választási hatóság is, amely az uniós listáról való szavazás lebonyolítását szabályozná.

A tervezet javasolja azt is, hogy az EP-választás június helyett májusban legyen, hogy a választások után újonnan megalakuló Európai Parlament megfelelően fel tudjon készülni az Európai Bizottság elnökének megválasztására, amire ideális esetben júliusban kerül sor. Emellett a Parlament egy olyan matematikai képlet kidolgozásáról is tárgyalna a Tanáccsal, amely segítségével újra lehetne osztani a 751 képviselői helyet, és amelyet az EU jövőbeni bővítésekor is alkalmazni lehetne.

Az uniós választási lista összeállítása azt is jelentené, hogy az európai pártok maguk is bekapcsolódhatnak majd a választási kampányba. Jelenleg erre nincs lehetőség. Hogy kik szerepelnének az uniós választási listán? Valószínűleg nemzetközileg ismert, vezető európai politikusok vagy közismert személyiségek. Andrew Duff ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Nincs ellenemre, ha közismert személyiségek is belekóstolnak a politikába. Nincs kétségem afelől, hogy a politikai pártok felelősségteljesen választják majd ki jelöltjeiket.”

Duff nem tart attól, hogy tagállami szinten a politikai pártok elleneznék a reformjavaslatokat. Mint elmondta, a politikusoknak nem nagyon sikerült közelebb hozni a polgárokat az EU-hoz, ezért el kell fogadniuk azt, ha az EP maga is reformjavaslatokkal áll elő. Az EP egyébként azzal a Lisszaboni Szerződés által biztosított lehetőséggel él, hogy javaslatot dolgoz ki az EP-választások jövőbeni szabályairól.

Arra a felvetésre, hogy az új szabályok nem fogják-e hátrányosan érinteni a kisebb tagállamokat, a liberális politikus a következőképpen reagált: „Az EP-képviselők polgárokat és pártokat képviselnek, nem pedig tagállamokat. Az új rendszer lehetőséget ad arra is, hogy más tagállam jelöltjére is lehessen szavazni. Ez lenne a nemzetállamok feletti Európa lényege.”

A plenáris ülés júniusban szavazhat a témáról.