Kockázattal járna minden késlekedés Horvátország EU-belépésénél – jelentette ki Győri Enikő EU-ügyi államtitkár 2011. május 16-án Dubrovnikban.
További erőfeszítéseket kért Zágrábtól a csatlakozási feltételek teljesítésében, a Bizottságtól pedig azt, hogy gyorsan értékelje az utolsó horvát dokumentumokat.
Győri Enikő az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottság 13. ülésén ismertette a Tanács elnökségének álláspontját. Idézte Martonyi János külügyminisztert, aki februárban az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, hogy már csak karnyújtásnyira van a csatlakozási tárgyalások lezárása. Az államtitkár megerősítette, Horvátország teljesítménye elismerést érdemel, és – minden érintett támogatása mellett – van esély a csatlakozási tárgyalások júniusi lezárására.
A magyar elnökség álláspontja szerint a tárgyalások gyors lezárásra van szükség, ettől visszatérhetne a horvát közvéleményben az EU-csatlakozás támogatottsága a korábbi szintre, fejtette ki Győri. Az államtitkár aggasztónak nevezte a legutóbbi horvát közvélemény-kutatási adatokat.
„Történelmi a pillanat, nem szabad elveszíteni a lendületet. Sorsdöntő szakaszba lépünk, lankadatlan további erőfeszítésre van szükség minden érintett, elsősorban Horvátország részéről (…) Egyetlen percet sem szabad veszni hagyni, minden halasztás kockázattal járna” – figyelmeztetett az államtitkár.
Egyidejűleg Győri hangot adott az elnökség ama reményének, hogy a Bizottság gyorsan fogja értékelni a Horvátország által a fennmaradt feltételek teljesítéséről benyújtott utolsó jelentéseket, és nem lassítják technikai problémák a folyamatot. Köszönetet mondott a Bizottságnak és személy szerint Stefan Füle bővítési biztosnak azért az elszántságért, amellyel előmozdították a horvát csatlakozási tárgyalások ügyét, és a különösen az utóbbi hónapokban és hetekben egyre intenzívebbé vált munkájukért.
Győri kiemelte, hogy még nincsen lezárva több nehéz tárgyalási fejezet: a versenypolitika, a halászat, az igazságszolgáltatás és alapjogok, a költségvetési és pénzügy rendelkezések. De az államtitkár reményét fejezte ki, hogy Horvátország időre le tudja zárni ezeket a fejezeteket is.
Sürgette Horvátországot, hogy tegyen további lépéseket a még megoldatlan kérdések terén, ezek: az igazságügy reformja, a korrupció elleni fellépés, a háborús bűncselekmények elkövetőinek igazságszolgáltatás elé állítása és a menekültek hazatérése. Horvátországnak teljes mértékben együtt kell működnie a volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY), ez továbbra is alapvető kérdés, emelte ki Győri.
Győri üdvözölte, hogy Horvátország javította viszonyát a szomszédaival, és aláhúzta, hogy a horvát csatlakozásnak regionális jelentősége is van, mert Zágráb példája bátorítani fogja a Nyugat-Balkán országait a reformok folytatására.
Az államtitkár beszédében nagyra értékelte az Európai Parlamentnek az EU-bővítés iránti elkötelezettségét, különösen a horvát csatlakozás támogatását. „Meggyőződésem, hogy Horvátország felvételével egyértelműen jeleznénk a többi EU-tagságra pályázó országnak is, hogy az európai perspektíva reális (…) Horvátország integrálásával az EU stratégiai lépést tesz a Nyugat-Balkán integrálása felé” – fogalmazott Győri.
Az EU-Horvátország parlamenti vegyes bizottságban EP-képviselők és a horvát parlament (Sabor) képviselői vesznek részt egyenlő számban. A testület évente kétszer ülésezik, egyszer Horvátországban, egyszer pedig az Európai Parlament valamelyik munkahelyén. A szokásoknak megfelelően a horvát kormány képviselői, a soros uniós elnökség és az Európai Bizottság képviselői meghívást kapnak az ülésekre, és ott felszólalnak.
