Becslések szerint évente 75 millióan eshetnek áldozatul valamilyen bűncselekménynek az EU különböző pontjain. Egy-egy ilyen cselekmény adott esetben mind a sértett, mind családja számára súlyos testi, érzelmi és pénzügyi következményeket vonhat maga után.
Képzeljük el, hogy egy lengyel turistát párizsi útja során kirabolnak és súlyosan megsebesítenek. Más esetben egy helsinki metróállomás mellett rátámadnak egy olasz tizenévesre. Becslések szerint évente 75 millióan eshetnek áldozatul valamilyen bűncselekménynek az EU különböző pontjain. Egy-egy ilyen cselekmény adott esetben mind a sértett, mind családja számára súlyos testi, érzelmi és pénzügyi következményeket vonhat maga után. Ha a bűncselekményre külföldön kerül sor, különösen bonyolult a helyzet, hiszen ott más kultúra uralkodik, más nyelvet beszélnek és más jogszabályok az irányadók. Kitől várhat ilyenkor segítséget a sértett? Milyen jogokkal rendelkezik? Az EU egyik alapelve, hogy az Unió országaiban mindenkit megkülönböztetés nélkül kell kezelni. Ezt megerősítette az Európai Unió Bírósága is a Cowan kontra Trésor public ügyben hozott 1989. évi irányadó ítéletében, amikor is kimondta, hogy a sértettnek állampolgárságától függően joga van a kártérítéshez. Ha valaki rablás vagy akár terrortámadás áldozatává válik, megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele, védelmet és támogatást igényel, és fontos, hogy igazságot szolgáltathassanak neki. Az uniós országok jelenleg hatályos jogszabályai azonban e tekintetben nem egységesek, és néha nem garantálják még ezeket az alapvető feltételeket sem. Az Európai Bizottság ezért ma olyan intézkedéscsomagot terjeszt elő, amely biztosítja a minimális szintű jogokat, valamint támogatást és védelmet nyújt mindazoknak, akik az EU bármely pontján bűncselekmény áldozatául esnek, függetlenül attól, melyik országból származnak és hol élnek. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta a bűncselekmények sértettjeinek jogaira vonatkozó jogszabályok megalkotása az EU kifejezett hatáskörébe tartozik.
„A bűnügyi igazságszolgáltatási rendszerek elsősorban a bűnözők üldözésével foglalkoznak, miközben néha elhanyagolják magukat a sértetteket. A Bizottság mai javaslataival azt kívánjuk elérni, hogy az EU a sértettek érdekeit tekintse elsődleges szempontjának” – mondta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos. – „Évről évre több millió ember válik bűncselekmények sértettjévé. Ez olyan dolog, ami minden polgárral bármikor megeshet. Fontos, hogy a bűncselekmények sértettjei megőrizhessék emberi méltóságukat, megfelelő támogatást és védelmet kapjanak, és megtapasztalják, hogy megfelelően működik esetükben az igazságszolgáltatás. Ezért az uniós bűnügyi igazságszolgáltatás keretében kiemelt figyelmet szentelünk a sértettek helyzetének, és biztosítjuk, bármerre is járnak Európán belül, élhessenek minimális jogaikkal és számíthassanak a minimális szintű támogatásra.”
Legyen szó bármilyen bűncselekményről – akár rablásról, akár betörésről, testi sértésről, nemi erőszakról, zaklatásról, gyűlölet-bűncselekményről, terrortámadásról vagy emberrablásról –, alapvetően minden sértettnek ugyanarra van szüksége: hogy elismerjék, tisztelettel és méltósággal kezeljék, testi épsége és vagyona tekintetében is védelmet és támogatást kapjon, igénybe vehesse az igazságszolgáltatást, és kárpótláshoz juthasson.
A Bizottság a korábbiaknál hatékonyabban kívánja biztosítani ezen elvárások teljesülését. A mai javaslatok megerősítik a jelenleg hatályos nemzeti intézkedéseket, és az egész EU-ban érvényes minimumszabályokat vezetnek be, amelyek alapján a sértettek állampolgárságuktól és a bűncselekmény elkövetésének helyszínétől függetlenül azonos alapvető jogokra számíthatnak.
A sértetteknek biztosítandó minimumszabályokról előterjesztett irányelvjavaslat az EU mind a 27 tagállamában biztosítja a következőket:
- a sértettekkel való tiszteletteljes bánásmód, valamint a rendőrök, az ügyészek és a bírák képzése a sértettek megfelelő kezelésére vonatkozóan;
- a sértettek tájékoztatása – számukra érthető formában – jogaikról és az ügyükben folyó eljárásról;
- a sértetteknek nyújtandó támogatás biztosítása valamennyi tagállamban;
- kívánságra a sértettek eljárásban való részvételének lehetővé tétele, valamint a tárgyaláson való részvételükhöz nyújtott segítség;
- a veszélyeztetett sértettek – például a gyermekek, a nemi erőszak sértettei és a fogyatékosok – kiválasztása és megfelelő védelme;
- a sértettek védelme a rendőrségi nyomozás és a bírósági eljárás során.
A Bizottság emellett rendeletjavaslatot is előterjeszt a polgári jogi védőintézkedések kölcsönös elismeréséről, amelynek lényege, hogy az erőszakos cselekmények sértettjeit meg lehessen védeni attól, hogy támadójuk a továbbiakban bármilyen formában árthasson nekik. A rendelet biztosítani fogja, hogy az erőszakos cselekmények (például a családon belüli erőszak) sértettjei akkor is számíthassanak korlátozó vagy védelmi határozatokra támadójukkal szemben, ha másik uniós országba utaznak vagy költöznek.
A mai javaslatokkal megtörtént az első lépés abba az irányba, hogy az igazságügyi rendszereink középpontjában ezentúl a bűncselekmények sértettjei álljanak. A Bizottság az elkövetkező években lépéseket fog tenni a bűncselekmények sértettjeinek járó kártérítésre vonatkozó hatályos uniós szabályok megerősítése terén is, amelyeknek célja, hogy az érintettek – különösen a külföldön bűncselekmény áldozatául eső személyek – megfelelő kártérítéshez juthassanak. A Bizottság a valamely másik uniós országban bekövetkezett közúti közlekedési balesetek áldozatainak is lehetőséget kíván biztosítani kártérítési követelésük érvényesítésére, ezért célul tűzte ki a jelenleg hatályos uniós kollíziós jogszabályok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy mindenki a hazájában alkalmazandó határidők alapján járhasson el.
Előzmények
Az uniós lakosságnak évente akár 15 %-a is súlyos bűncselekmény áldozatául eshet az EU-ban. Ennél is több azonban azoknak a bűncselekményekben érintett családtagoknak a száma, akik szeretteiknek segítenek felülemelkedni a megpróbáltatásokon, felgyógyulni a testi sérülésből, illetve kilábalni a bűncselekményt követő pénzügyi nehézségekből. Külföldi útjaink során ugyanakkora az esélye, hogy bármelyikünk bűncselekmény áldozatául esik, mint ha otthon maradunk. Az európaiak évente 1,25 milliárd alkalommal tesznek turistautat az EU-n belül, így elkerülhetetlen, hogy egyikünket vagy másikunkat külföldön érje bűncselekmény.
A sértettekre vonatkozó minimumszabályok tágabb értelemben az európai igazságügyi térség kialakítására irányuló uniós célkitűzéshez kapcsolódnak, amelynek lényege, hogy az emberek jártukban-keltükben szerte az EU-ban ugyanolyan szintű alapvető jogokra számíthassanak, és egyformán bízhassanak minden igazságszolgáltatási rendszerben.
A sértettek jogai egyebek között alapvető jogok: ilyen az emberi méltóság, a magánélet, a családi élet, valamint a tulajdon tiszteletben tartásához fűződő jog. Ezeket a jogokat mindenképpen védeni kell, csakúgy, mint a bűnügyi eljárásban részt vevő egyéb felek, például a vádlott jogait.
Egy másik fontos elv a sértettek jogainak megkülönböztetésmentes alapon történő biztosítása. Az Európai Bíróság a Cowan kontra Trésor public ügyben megerősítette, hogy nem korlátozható például a kártérítés állampolgársági alapokon. Az ügyben egy Franciaországban kirabolt és bántalmazott brit turista fordult a Bírósághoz, akit egy párizsi metróállomásból kilépve támadtak meg. A Bíróság megállapította, hogy a brit állampolgárt sérülései miatt ugyanolyan kártérítés illeti, mint ha francia állampolgár lenne, hiszen turistaként joga volt ahhoz, hogy éljen a szolgáltatások szabadsága által nyújtott lehetőségekkel.
A sértettek védelmének fokozására irányuló mai új intézkedéseket a Bizottság az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés eredményei alapján terjeszti elő.
