Ügyészi fellebbezés a Gál György és Hunvald György előzetes letartóztatásának megszüntetéséről hozott bírósági végzéssel szemben.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Gál György és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészség vádemelése folytán 2010. november 09-e óta a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2011. május 13. napján megszüntette Gál György I. rendű és Hunvald György II. rendű vádlott előzetes letartóztatását, egyben az I. rendű vádlott esetében házi őrizetet, míg a II. rendű vádlott vonatkozásában lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A végzést a főügyészség 2011. május 16. napján kapta meg, amely ellen a tegnapi napon – az indokolásra is kiterjedő – fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bíróságon.
A Központi Nyomozó Főügyészség álláspontja szerint a vádirat nem szenved olyan hiányosságban, amely pontosításra vagy pótlásra szorul, így az ügyészség – szemben a bíróság azon megállapításával, hogy a vádirati tényállás inkább a bűnszövetségi minősítésre utal – továbbra is megállapíthatónak látja a bűnszervezeti minősítést.
A főügyészség egyébként már a Fővárosi Bíróság áprilisi felhívása után kifejtette mindezt, mint ahogy – a vonatkozó jogszabályok, az Alkotmánybíróság határozata és a bírói gyakorlat alapján – arra is utalt, hogy a bíróság az ügyészt nem hívhatja fel a vádmódosításra, így a vádkiegészítésére, a vádirati tényállás pontosítására, a vádkiterjesztésére és a vád megváltoztatására.
Azért is kifogásolta a fellebbezésében az ügyészség a bíróság végzésének okfejtését, mivel a vád ugyanaz, mint korábban, amikor a bíróság e vádirat alapján megállapíthatónak látta a bűnszervezetben történt elkövetést, és az érintett vádlottak előzetes letartóztatását erre tekintettel fenntartotta.
Az éppen csak megkezdett bizonyítási folyamat eredménye pedig az eljárás jelen szakaszában – a bíróság által is deklaráltan – nem lehet mérlegelés tárgya.
A kényszerintézkedés feltételeinek fennállását az aktuális körülmények figyelembe vételével kell mérlegelni, amelynek során nem értékelheti a bíróság, hogy az említett feltételek egy későbbi időpontban fennállnak-e majd vagy sem.
Egyebekben – a halmazati szabályok alapján – akkor is 15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett súlyos bűncselekményekről lenne szó, ha a cselekményeket az érintettek bűnszövetségben és nem bűnszervezetben követték volna el.
