Érdekeltek vagyunk a romák integrálásában, és a magyar állampolgárok többsége támogatja a cigányok békés társadalmi beilleszkedését, jelentette ki 2011. május 24-én Brüsszelben Balog Zoltán államtitkár. A politikus Járóka Lívia EP-képviselővel és Farkas Flóriánnal, a magyar Országos Roma Önkormányzat elnökével együtt tartott sajtóértekezletet.
A sajtóértekezletre néhány nappal azt követően került sor, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU roma-keretstratégiáját, majd másnap a magyar kormány keretmegállapodást írt alá a magyar Országos Roma Önkormányzattal a romák foglalkoztatási és képzési támogatásáról.
Balog Zoltán méltatta, hogy „a keretstratégia elfogadásával a 27 tagállam politikai kötelezettséget vállalt”. Kiemelte, hogy „a keretstratégia közös indikátorokat határoz meg a tagállamok számára, így összehasonlíthatóvá válik az egyes tagországok tevékenysége”. Az államtitkár aláhúzta, hogy „az erős megfigyelési rendszer garantálja majd a tagállamok motiváltságát“.
Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma képviselője, aki az EP roma-keretstratégiájával kapcsolatos álláspontjának egyik kidolgozója volt, a sajtóértekezleten kiemelte, hogy a romák megsegítésének nem etnikai, hanem területi, mikroregionális megközelítésen kell alapulnia. Az EU több tagállamában vannak ugyanis olyan különlegesen hátrányos területek, amelyeken a cigányság zöme is lakik, de ezeken a területeken a romák és nem romák egyformán szegények. „A romák gazdasági felzárkózásának és társadalmi integrációjának gazdasági jelentősége van. Egyes országok számára a GDP 4-6 százalékos emelkedését hozná a cigányok integrálása” – mondta Járóka.
Az EP-képviselő szerint nagyon fontos, hogy a roma-keretstratégia értelmében minden EU-tagállam saját akciótervet dolgoz ki, és ezeket a tagállami akcióterveket a Bizottság fogja ellenőrizni. Járóka reményének adott hangot, hogy a roma-keretstratégia két-három éven belül már érezhető változást fog hozni az emberek életében.
Keretmegállapodás Magyarországon
Farkas Flórián kijelentette, hogy „az elkövetkező öt-tíz év legnagyobb kérdése lesz a romaügy”. Farkas méltatta azt a keretmegállapodást, amelyet a magyar kormány és a magyar Országos Roma Önkormányzat írt alá 2011. május 20-án. A megállapodás értelmében közös döntéshozási mechanizmust hoznak létre a kormány és a roma önkormányzat részvételével. Farkas kiemelte, hogy az önkormányzat a cigányok foglalkoztatásának, oktatási helyzetének javítására vonatkozó minden kormányzati döntésben részt fog venni.
Farkas ismertette a megállapodás legfontosabb célkitűzéseit. Ezek: 100 ezer munkanélküli romát vezetnek be a munkaerőpiacra, átfogó oktatási reform keretében 20 ezer roma fiatal kap szakmunkásképzést, támogatják 10 ezer roma fiatal középiskolai tanulmányait, elősegítik 5 ezer roma fiatal egyetemre kerülését. Szakképesítést kap 50 ezer roma felnőtt, másik 80 ezer roma felnőtt alapvető képzésben részesül, 150 ezer roma számára preventív orvosi szűrővizsgálatot szerveznek.
