Nyilvánosak annak a 214 vállalkozásnak az adatai, amelyek támogatásban részesültek a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére – foglalt állást Jóri András adatvédelmi biztos.

214 vállalkozás mintegy 2 milliárd forint támogatást kapott a Nemzeti Innovációs és Technológiai Alap terhére 2011 márciusában. Az adatvédelmi biztos beadvány kapcsán vizsgálta az adatok, a vállalatok kiválasztásának szempontjaira, és a közpénzből történő kifizetés határidejére vonatkozó információk nyilvánosságát.

Az alapot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, kezelője a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a pályázatokat lebonyolító közreműködő szervezetek közfeladatot ellátó szervek. A tevékenységükre vonatkozó, kezelésükben lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adatok közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen jellegű adatokat pedig – a törvényben megállapított kivételekkel – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni – állapította meg Jóri András.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat. A nyilvánosság alóli kivételt általában a benyújtott pályázati dokumentációnak az a része jelentheti, amely üzleti titoknak minősül, szerzői jogi védelem alatt áll, vagy  törvény szerint nem nyilvános, például a minősített adatok, valamint a döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adat. Jelen ügyben a Polgári törvénykönyv kizárólag a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést részesíti védelemben. A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény csak akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A nyilvánosság, a proaktív közzététel a pályázati rendszer jogszerű és hatékony működésének egyik garanciája, ami a pályázók érdekét is szolgálja. Mivel közpénzek felhasználásáról van szó, ennek során az átláthatóság, ellenőrizhetőség mint közérdek kiemelt fontosságú – szögezte le a biztos.