Jelentést fogadtak el a szociális ügyi miniszterek Luxemburgban a szülési szabadság meghosszabbítását célzó irányelv-módosításról, ám, mint a dokumentumból kiderült, nincs érdemi előrelépés a három éve zajló vitában.
A Bizottság és az EP a mostaninál jóval hosszabb szabadságot biztosítana az európai várandós anyáknak, és emelné is az ilyenkor járó segély összegét. A tagállamok viszont sokallják a javasolt minimum időtartamot, és fenntartják maguknak a jogot a bérpolitika alakítására.
Úgynevezett előrehaladási jelentést fogadtak el a szociális miniszterek pénteken a szülési szabadságról szóló uniós irányelv módosításáról. Az immár három éve zajló vitában most elfogadott dokumentum lényegében minimális előrelépést jelent, pusztán az Európai Parlament által legutóbb megszavazott módosításokat építették bele a tanácsi szövegbe.
Az EP a munkába visszaállással, a várandós és szoptatós anyák munkakörülményeinek javításával, a munka és a család összeegyeztethetőségével, az antidiszkriminációval és az idekapcsolódó egyéb szabadságmódokkal (pl. apák szabadsága) összefüggésben készített körülbelül 70 módosító javaslatot. Ezek megvitatásával viszont kiderült, a felek álláspontja érdemben nem közeledett egymáshoz pénteken sem.
„Rendkívül bonyolult és komplex kérdésről van szó” – mondta a BruxInfónak egy az ügyet jól ismerő tanácsi forrás, aki szerint nemcsak a jogszabály, hanem az érdekellentétek is szinte átláthatatlanok. Nemcsak a három EU-intézmény között vannak feloldhatatlannak tűnő konfliktusok, hanem a tagállamok között is.
Az Európai Bizottság 2008 októberében javasolta a direktíva módosítását, azzal a céllal, hogy a szülési szabadság jelenleg is hatályban lévő 14 hetes minimum időtartamát az EU emelje fel 18 hétre, és ez alatt az időszak alatt az anyák kapjuk meg a fizetésük 100 százalékát.
Az Európai Parlament ennél is továbbment: a tavaly októberben megszavazott első olvasati álláspont szerint legalább 20 hetes szabadság illetné meg minden tagországban az anyákat, emellett két hetet adna az apáknak is, 100 százalékos fizetéssel.
Mindkét javaslat elfogadhatatlan a Tanács számára – jelezték forrásaink, akik elmondták, a tagállami jogszabályok jelentősen eltérnek egymástól, így nagyon nehéz még csak közelíteni is az álláspontokat. Egyes kormányok az időtartammal, mások az ilyenkor adható járandósággal nem értenek egyet.
Általános vélemény viszont, hogy a munkabér bizonyos százalékában meghatározott járadék kiszámítása egyértelműen tagállami hatáskör, erre nem vonatkozhat semmilyen európai uniós jogszabály – fogalmazott egy uniós forrás.
Értesüléseink szerint a Tanács egyelőre azzal is elégedett lenne, ha a minimum időtartam tekintetében megszületne a megegyezés a tagországok között. „A lengyel elnökség folytatja majd a vitát, ezen túl nincs semmilyen terv a forgatókönyvre” – mondta a BruxInfo kérdésére Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.
A tárcavezető sikeresnek értékelte a magyar elnökség munkáját a szociális területen. Réthelyi Miklós azt mondta, „új hangot vittünk az Európai Unió politikájába a család és demográfia hangsúlyozásával”.
