A magyar alkotmány módosítására szólítja fel a kormányt az Európai Parlament határozattervezete, amelyről jövő kedden szavaznak a képviselők Strasbourgban, ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor miniszterelnök értékeli a magyar EU-elnökség teljesítményét. A BruxInfo birtokába került dokumentum a Velencei Bizottság megállapításain alapul, kiegészült azonban egy-két új, eddig nem ismert kritikai elemmel.

Tíz pontban foglalta össze az Európai Parlament szocialista és zöld frakciója a magyar alkotmánnyal, és az ennek következtében módosult jogrendszerrel kapcsolatos észrevételeit. A BruxInfo birtokába került tervezetet hat szocialista, és egy zöld képviselő írta alá, de a korábbi gyakorlat alapján vélhetően csatlakoznak ehhez a liberális és az egyesült baloldali képviselők is, kiegészítve a dokumentumot néhány ponttal.

A határozat lényegében a Velencei Bizottság június 18-án elfogadott jogi szakvéleményén alapul. A két képviselőcsoport a határozattervezetben felszólítja a kormányt, hogy vegye figyelembe a testület ajánlásait, és ennek megfelelően módosítsa az alaptörvényt, illetve készítse el a tervezett úgynevezett sarkalatos törvényeket.

A dokumentum szerint a sarkalatos törvényeknek nem szabad olyan átfogóan lefedniük jogalkotási területeket, mint ahogyan azt a kormány nyilatkozataiból várni lehet. A sarkalatos törvényeket kétharmados többséggel fogadja majd el az Országgyűlés, és későbbi módosításukhoz is ekkora támogatásra lesz szükség.

A Velencei Bizottság, és az EP baloldali frakciói szerint az adó- és nyugdíjügyi jogszabályokat csak egyszerű többséget igénylő törvényekben szabad rendezni, hogy azokat a későbbi kormányok is könnyen módosítani tudják. Ugyanebben a pontban kéri az EP a Költségvetési Tanács mandátumának felülvizsgálatát is, amely a személyi átrendezés után szerinte túl széleskörű jogosítványokat kapott.

A szocialista és a zöld frakció felszólítja a kormányt az alkotmány preambulumának is a módosítására. Kéri, hogy az új változatban a kabinet próbáljon meg egységes védelmet nyújtani a magyar állampolgároknak vallásra, szexuális beállítottságra és származásra tekintet nélkül. A képviselőcsoportok azt is kérik, hogy a kormány szögezze le az állam és az egyház szétválasztását.

A Velencei Bizottság korábban kifogásolta a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás alkotmányos rögzítését is. Ezt meglovagolva az alkotmányról szóló plenáris vitában a szocialisták azt állították, hogy Magyarország ezzel joghatóságot próbál gyakorolni más ország területén. A határozattervezetben a frakciók azt kérik a kormánytól, hogy mondja ki: Magyarország tiszteletben tartja más országok területi integritását.

A jövő héten szavazásra bocsátandó dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését is követeli, elsősorban az Alkotmánybíróság jogkörének visszaállításával. Felidézi emellett annak veszélyét is, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentésével 300 bírót kellhet nyugdíjba küldeni azonnal, ami zavart okozhat az igazságszolgáltatás működésében. Kifogásolja a dokumentum az ombudsmani rendszer átszervezését is. A frakciók azt kérik, hogy az új rendszerben ne csökkenjen az állampolgári, az adatvédelmi, a kisebbségi jogi garanciaszint.

Az Európai Parlament üzen az Európai Bizottságnak is. Elégtelennek értékelve, és hiányolva a Bizottság eddigi vizsgálódását, az EP arra szólítja fel Brüsszelt, hogy kövesse nyomon az alkotmány végrehajtását, és a sarkalatos törvények elkészítését, és lépjen közbe, amikor szükséges.

Az EP várhatóan kedden szavaz az alkotmányt bíráló határozatról, amely jogi kötelezettséget nem jelent sem az Európai Bizottságra, sem a kormányra nézve, pusztán politikai jelentősége van. Annál is inkább, mert ugyanazon a napon értékeli a magyar EU-elnökség teljesítményét Orbán Viktor miniszterelnök is ugyancsak az EP strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Parlament frakciói egyelőre nem foglaltak hivatalosan állást arról, hogy hogyan szavaznak jövő héten. A médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, és az alkotmányról szóló májusi plenáris vitában hallottak alapján ezúttal is biztosra vehető, hogy a szocialista, a liberális, a zöld és az egyesült baloldali frakció támogatja majd a határozatot, az Európai Néppárt pedig vélhetőleg ellene szavaz majd. A kérdés, hogy a konzervatív és a szabadságpárti képviselőcsoport hogyan voksol majd.