Az EU soros elnökeként fel kívánja venni a kesztyűt az „új euroszkeptikusokkal” szemben, akik olyan fontos közösségi vívmányokat ásnának alá döntéseikkel, mint a schengeni határok szabad átjárhatósága – jelentette ki Varsóban brüsszeli tudósítóknak nyilatkozva Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az európai integráció egyik legnehezebb időszakában veszi át az elnökségi stafétabotot – közölte pénteken Varsóban brüsszeli tudósítókkal találkozva Donald Tusk, lengyel kormányfő, aki visszatérően hangsúlyozta, hogy az előttünk álló félév vezérfonala a közösségi módszer megerősítése lesz, amit érezhetően kikezdett a gazdasági és pénzügyi válság, továbbá az észak-afrikai változásokat követő menekültáradat kezelése.
A miniszterelnök, aki pénteken ünnepélyes ceremónia keretében vette át az elnökségi teendőket magyar kollégájától, Orbán Viktortól, bírálta azokat az „új euroszkeptikusokat”, akik szavakban ugyan nagyon integrációpártiak, a gyakorlatban azonban olyan döntéseket hoznak, amelyek gyengítik a közösségi vívmányokat. Mint rámutatott, neki nem a hagyományos euroszkeptikusokkal, hanem az előbbiekkel van gondja. Az aggasztó jelenségek közé sorolta a schengeni határellenőrzés visszaállításáról szóló vitát. „Néhányan talán elfelejtik, hogy az olyan alapszabadságok, mint a személyek szabad mozgása mit jelent Európának. Gondoskodnunk kell arról, hogy ne nyúljanak hozzá az EU alapértékeihez” – szögezte le a lengyel kormány feje, aki szerint a határellenőrzés visszaállítása helyett inkább az Unió külső határainak az ellenőrzését kellene megerősíteni.
Tusk az euróövezet periférikus országait sújtó államadósság-válságot hozta fel egy másik példaként. Úgy vélte, ahelyett, hogy egyes országoknak ajtót mutatnának, először a szabályokat kellene megszigorítani és mindenkivel betartatni. Mert az nem járja, hogy senki sem tartja magát a szabályokhoz, aztán csak a legnagyobb bajban levők orrára koppintanak rá, kitessékelve őket a klubból. „Igazságtalannak és képmutatónak tartom arra kérni országokat, hogy hagyják el az Uniót” – mondta. A lengyel miniszterelnök az EU érdekének nevezte az integráció folytatását.
A BruxInfo azt kérdezte a kormányfőtől, mit szól ahhoz, hogy Franciaország és Németország gyakran mások véleményének kikérése nélkül állapodnak meg fontos ügyekben. Donald Tusk válaszában mindenekelőtt leszögezte, hogy semmi kifogása nincs az ellen, hogy tagállamok egy csoportja fontos uniós ügyekben külön egyeztessen. Emlékeztetett rá, hogy a visegrádi négyek is sűrűn tartanak külön találkozókat. Ezek általában hasznosak és elősegítik a kompromisszum-építést. Ám ha egyes országok külön találkozókat is tartanak, azt a lengyel kormányfő szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy egy-két állam ráerőltesse az akaratát másokra. Úgy vélekedett, hogy ezért is szükséges a közösségi módszer erősítése. „Nem kell haragudni a nagy tagállamokra, de gondoskodni kell arról, hogy ne éljenek vissza a potenciáljukkal” – tette hozzá. Tusk szerint az európai intézmények bölcs és okos kihasználása kínálja a legjobb módszert, ezért Varsó azon lesz, hogy megszilárdítsa a helyzetüket.
Donald Tusk és később pénzügyminisztere Jacek Rostowski is megerősítette, azt szeretnék, ha a pénzügyminiszteri tanács elnöke is részt vehetne az Eurócsoport ülésein. A miniszterelnök megérti, hogy az eurócsoport tagjainak jogukban áll, hogy külön találkozzanak, ám úgy vélte, hogy az Ecofin elnökének – nem tagként – is jelen kellene lennie, hogy első kézből tájékozódjon a döntésekről. „Ez nem presztízskérdés, hanem tájékozódási igény” – hangsúlyozta. „Hatékony koordinációra van szükség a pénzügyminiszteri tanács és az Eurócsoport között. Magyarország elnökségként nem volt jelen, ez furcsa” – közölte az újságírókkal a lengyel pénzügyminiszter.
A lengyelek minél előbb szeretnék lezárni a vitát a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos jogszabályi csomagról, amit a magyar elnökségtől örököltek. Rostowski emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament szeptemberre halasztotta a szavazást az ügyben, amit a maga részéről a kompromisszumkészség jeleként értékel.
Varsó a többéves keretköltségvetésről szóló vitának is „pozitív lendületet” kíván adni, ennek érdekében az összes érintett fél, közöttük az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek bevonásával egy konferenciát szervez. Tusk kormányfő fontosnak nevezte, hogy tabumentes, komoly vita folyjon az EU jövőbeni finanszírozásáról és a kormányok hagyjanak fel a képmutatással.
A lengyel EU-ügyi államtitkár a BruxInfo kérdésére úgy vélte, hogy olyan költségvetésre van szükség, ami arányban van az uniós politikai ambiciókkal, de egyúttal valamennyi uniós állampolgár szemében is legitimnek számít. “Mi csak éppenhogy megnyitjuk majd a vitát, ami várhatóan nagyon hosszúra nyúlik majd” – jósolta Mikolaj Dowgielewicz, aki abban reménykedik, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozón megszületik a következő hétéves keretköltségvetésről a politikai megállapodás. A lengyelek mindenesetre repülőrajtot kívánnak venni – erősítette meg az EU-ügyi államtitkár. Ezért az általános ügyek tanácsának július végi informális ülését a tengerparti Sopot üdülőhelyen a lengyel program megvitatása helyett a bizottsági javaslat különböző aspektusainak szentelik majd. Dowgielewicz úgy vélte, hogy a Bizottság múlt szerdai javaslatában kiegyensúlyozottságra törekedett, amit biztató kezdetnek tart.
A lengyel kormányfő arra számít, hogy október első felére írják ki a parlamenti választásokat Lengyelországban. Egy kérdésre válaszolva leszögezte, hogy nem számít olyan belpolitikai eseményre, ami árthat az elnökség működésének és akadályozhatja azt teendői ellátásában. Ebben azonban korántsem ilyen biztos mindenki. Sokan arra számítanak, hogy a korábbi kormányfő, Jaroslaw Kaczynski Jog és Igazságosság pártja keményen támadni fogja majd a jelenlegi kormányt. Lengyel kormányzati források ugyanakkor arra mutattak rá Varsóban, hogy Tusk kormányfő Polgári Platformja a közvéleménykutatások szerint stabil támogatást élvez, és a lengyel politika eléggé kiszámítható, de bármi is legyen ez a kormány viszi majd végig az elnökséget.
Donald Tusk arra készül, hogy ha a dokumentum elkészül, személyesen adja majd át Zágrábban az ország csatlakozási szerződéséről szóló okmányt. Jelezte, hogy a csatlakozási szerződés aláírására ősszel kerülhet sor. Külügyminisztere, Radoslaw Sikorski később úgy fogalmazott, hogy a szerződést Brüsszelben, Varsóban vagy Zágrábban írják majd alá.
Sikorski azt is jelezte, hogy Lengyelország kész lenne átengedni a területén Moamer el Kadhafi líbiai vezetőt, ha elhagyná az országot és Fehéroroszországba menne száműzetésbe.
Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a lengyeleknek a brit és a francia ellenállás miatt le kell mondaniuk az európai védelmi politika továbbfejlesztésére vonatkozó ambicióikról, legalábbis takaréklángra kell állítaniuk azokat. Ezt a lengyel elnökség részéről erősítették meg Varsóban. “Megteszünk mindent, amit lehet, de a legerősebb haderővel rendelkező két tagállam nélkül nehéz lenne bármit is elérni” – mutattak rá varsói illetékesek.
Magyar-lengyel őrségváltás az EU élén
Az elnökségi stafétabotot – ha szimbolikusan is – Orbán Viktor miniszterelnök adta át péntek délután Varsóban lengyel kollégájának, Donald Tusknak. Az esti gálaelőadás előtt beszédet mondott – a két kormányfő mellett – Jerzy Buzek (Európai Parlament), Herman Van Rompuy (Európai Tanács) és José Manuel Barroso (Európai Bizottság). Az átadás során a két vezető nem fukarkodott egymás és a két ország kölcsönös dicséretével. Tusk szerint Magyarország a nehéz időszak ellenére is “hibátlan” elnökséget produkált, ami szerinte általános vélemény Brüsszelben. Különösen nagy eredménynek nevezte a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, “pedig még néhány hónapja is úgy tűnt, hogy azt el kell halasztani”.
Orbán méltatta a Tusktól a magyar elnökség alatt kapott támogatást és hangsúlyozta, hogy Közép-Európa becsületéért is dolgoztak. A magyar elnökségből a horvát tárgyalások lezárását, a roma keretstratégia elfogadását és a gazdasági kormányzás terén megtett “hétmérföldes lépést” emelte ki. Úgy vélte, hogy a siker másik felét Varsónak kell hozzátennie, amiben egy pillanatra sem kételkedik.
A két politikus ajándékokkal is meglepte egymást. A lengyel kormányfő egy veretes boroshordót kapott Tokaji borral magyar kollégájától, Tusk pedig egy kardot adományozott Orbán Viktornak, utalva a két nép közötti barátságot kifejező mondásra, ami a borról és a kardról szól.
Lengyelország számára – a magyar elnökségtől megörökölt dossziék végigvitele mellett (ezek közé tartozhat például a megerősített gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabályi csomag) – az egyik legfőbb feladat a most kezdődött pénzügyi vita terelgetése lesz. Ugyanígy fontos feladat lesz a görög adósságválság kezelése is.
A lengyel elnökség programja a gazdasági növekedés, a biztonság és a nyitott Európa hármas pillérén nyugszik. A gazdasági növekedés fellendítése mellett Varsó a belső piaci akadályok lebontására is koncentrálni kíván.
Lengyelország az elnökségi félévében nagy hangsúlyt kíván helyezni Európa biztonságosabbá tételére: az energiaellátás biztonsága mellett a pénzügyi, a katonai és az élelmiszerbiztonságra kíván fókuszálni Varsó. A lengyel elnökség elkötelezett a további uniós bővítés mellett, céljai között szerepel például, hogy Szerbia az év végéig megkapja a tagjelölti státuszt, bár Mikolaj Dowgielewicz lengyel EU-ügyi államtitkár a Bizottság pozitív novemberi javaslatától tette függővé ennek elérését.
A „Nyitott Európa” fejezeten belül Lengyelország főként a keleti partnerség fejlesztésére koncentrálna. Mikolaj Dowgielewicz korábban Budapesten elmondta, hogy a lengyel félév egyik legfontosabb elnökségi eseménye a magyarok társelnökletével szervezett keleti partnerségi csúcs lesz .
