Az ellenzéki képviselők hétfőn kivonultak az Országgyűlés választójogi reformot előkészítő albizottságának üléséről.
Lamperth Mónika, a testület szocialista alelnöke és Schiffer András, az albizottság LMP-s tagja az ülés elején elmondott ügyrendi felszólalásaikban egyaránt azt kifogásolták, hogy a Fidesz elnöksége a hétvégén a parlamenti albizottságot figyelmen kívül hagyva tett javaslatot egy egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszerre.
Az MSZP-s politikus ezt a parlamentarizmus megcsúfolásának nevezte, és úgy fogalmazott, az albizottság munkája ezáltal “szégyenteljes bábszínházzá” alakult. Lamperth Mónika lemondásra szólította fel Salamon Lászlót, az albizottság kereszténydemokrata elnökét. Mint mondta, a kormánypárti tisztségviselő távozása után maga is lemondana a testület alelnöki posztjáról.
Schiffer András szerint az Áder János által szombaton bejelentett, “határozott választójogi koncepciója”, amely markánsan szembemegy azzal a fideszes törvényjavaslattal, amely a választójogi reformot előkészítő albizottsága munkájának alapját jelenti. Az LMP ezért mindaddig feleslegesnek tartja a testület ülésezését, amíg a Fidesz nem terjeszti az albizottság elé a szombaton elhangzottakat – fűzte hozzá.
Salamon László az ellenzéki képviselőknek adott válaszában azt mondta, “legjobb tudomása szerint” a Fidesz elnöksége nem döntött az Áder János által készített választójogi javaslatokról, ellenkező esetben ugyanis a kormánypárti politikusok a parlament elé tárnák az általuk képviselt indítványokat. A testület elnöke időszerűtlennek nevezte és visszautasította a lemondását váró felszólítást.
A Jobbik frakciójából – Gyüre Csaba helyett – Gaudi-Nagy Tamás jelent meg az albizottság ülésén, aki a házszabály értelmében csak a testület többségének hozzájárulásával szólalhatott volna fel, ám ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg számára.
A választójogi reformot előkészítő albizottság az ellenzéki képviselők távozása után a külföldön élő magyar állampolgárok szavazásának, illetve a választójogból történő kizárás részletes szabályozásának kérdéseit tárgyalta. Salamon László szerint a testület a későbbiekben foglalhat állást arról, hogy a külföldön szavazók papír-, vagy elektronikus alapon adják-e le szavazataikat. Hozzátette: a jövő évtől életbe lépő alaptörvény egyedi esetté nyilvánítja a választójogból történő kizárást, ami számos eljárási kérdést vet fel a bíróságok számára, hiszen a jelenlegi alaptörvény általánosságban fogalmazva vonta meg a szavazati jogot.
Áder János, a választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő szombaton jelentette be, hogy a Fidesz elnöksége egyfordulós és vegyes országgyűlési választási rendszert javasol, amelyben az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne, és eltörölnék kompenzációs listát. A tervek szerint megmaradna pártokra vonatkozó ötszázalékos bekerülési küszöb, de újdonság, hogy az induláshoz a jelenlegi 750 helyett 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben, s ezek összegyűjtésére 21 nap állna rendelkezésre.
