Az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart Brian Simpson, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának elnöke kedden Brüsszelben.
A képviselők ülésén Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára ismertette az elért eredményeket. Mint mondta, elnökként Magyarország arra törekedett, hogy segítse az erős és versenyképes Európai Unió megteremtését, egy fenntartható, korszerű, versenyképes közlekedési rendszer létrehozását.
Ő is úgy értékelte, hogy a kitűzött célokat sikerült elérni, és reményét fejezte ki, hogy munkájával a magyar elnökség hozzá tudott járulni “az új kihívásokra is válaszolni képes (…) európai közlekedési politika kialakításához”.
Völner Pál azt is hangoztatta, hogy a magyar elnökség parlamentbarát kívánt lenni. Egyúttal méltatta az EP együttműködését, amelynek köszönhetően több témában sikerült megállapodásra jutni a magyar félév alatt.
A meghallgatás után az MTI-nek nyilatkozva az államtitkár elmondta azt is, hogy a jogalkotási ügyekben a közlekedés teljesített a legjobban, hiszen tizenegy prioritás közül három erre az ágazatra vonatkozott.
Az ülésen kifejtette: az elnökség tevékenysége két fő terület, a fenntarthatóság és integráció, illetve a biztonság és védelem kérdései köré csoportosult.
Az elért eredményeket részletezve Völner beszélt az Európát behálózó közlekedési hálózat felülvizsgálatáról, amelynek keretében a tagországok szakminiszterei az elmúlt félév alatt kiemelten foglalkoztak a hálózattervezéssel és a finanszírozással. Olyan kompromisszum van kialakulóban, amelynek alapján nőhetnek az erre jutó források – mondta.
Megemlítette: sikerült elérni, hogy azok a tagállamok, amelyekben uniós támogatás (kohéziós forrás) áll rendelkezésre, ezt továbbra is igénybe vehessék.
Szintén kiemelt, stratégiai jellegű dosszié volt az úgynevezett közlekedési fehér könyv, javaslatgyűjtemény. Völner elmondta, hogy az erről szóló vitában a tagállami felszólalók összességében üdvözölték az Európai Bizottság hosszú távra szóló útitervét, bár nem értettek egyet annak minden elemével. A legsürgősebb feladatok között említették az uniós kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, új finanszírozási mechanizmusok és társfinanszírozási keretek kidolgozását, helyi és nemzeti akciók indítását a közlekedésbiztonság javítására, valamint az úgynevezett intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.
A lezárt ügyek közül az államtitkár kiemelte az úgynevezett Eurovignette irányelv módosítását. Hangoztatta: az EP végszavazásával jóváhagyott szabályozás “az első lépés a szennyező fizet elvének a közúti közlekedésben történő érvényesítésére”. Hozzáfűzte: remélhetőleg ez további forrásokat is teremt majd a transzeurópai hálózatok fejlesztésére.
Kiemelte a magyar illetékes az egységes vasúti térrel foglalkozó irányelvre vonatkozóan, valamint a belvízi hajózás kérdésében a tagországok között elért politikai megállapodást. Beszámolt arról, hogy lépéseket tett a elnökség az úgynevezett egységes európai égbolt megvalósítása felé. Megemlítette azt is, hogy magyar elnökségi feladat volt az uniós műholdas navigációs programok (köztük a Galileo) végrehajtásának félidős felülvizsgálata – ennek keretében az EU megerősítette elkötelezettségét a programok iránt.
A közlekedésbiztonsági kérdések terén kiemelte a közúti jogsértésekkel kapcsolatos információk országok közti cseréjének egyszerűsítéséről szóló jogszabályt emelte ki, amelyet – a magyar elnökség irányította intézményközi tárgyalások sikerének köszönhetően – múlt héten hagyott jóvá az EP. Mint mondta, sikerült megoldást az európai tengerbiztonsági ügynökségről szóló rendelet módosítására.
A tengeri utas- és poggyászszállítás és a repülésbiztonság terén nemzetközi megállapodást írtak alá, illetve készítettek elő – emlékeztetett.
Kiemelte az államtitkár a szintén a magyar elnökség prioritásai közé tartozó Duna-stratégiát is, amely egyebek között a közlekedés terén tesz lehetővé úgynevezett makroregionális együttműködést.
A meghallgatáson felszólaló képviselők egyöntetűen méltatták a magyar elnökség munkáját, külön sikereként értékelve, hogy annak nehéz dossziékkal volt dolga. Simpson bizottsági elnök úgy fogalmazott, sikerült olyan területeken is előrelépni, amelyeken a miniszteri tanács és a parlament közötti kapcsolat évek óta rossz volt.
A magyar képviselők közül Kósa Ádám (Fidesz) is úgy értékelte, hogy elfogultság nélkül mindenki úgy látja: a magyar elnökség elérte a céljait a közlekedéspolitika területén.
Egyúttal arról érdeklődött, hogy milyen előrelépések történtek a légi közlekedésben részt vevő utasok jogaival kapcsolatban.
Válaszában Völner Pál elmondta, hogy a tagállamok megvitatták a kártalanítással és a segítség közös szabályaival kapcsolatos kérdéseket. Megállapították, hogy a témában jogalkotási javaslatra van szükség, és ez várhatóan jövőre meg is születik.
