Több mint nyolcezer európai bank magatartásának megváltoztatását és az egész bankrendszer ellenállóképességének megszilárdítását célozza az Európai Bizottság szerdán előterjesztett javaslata a pénzintézetekre vonatkozó tőkekövetelmények Bázel 3 ajánlásokkal összhangban történő szigorítására.

A globális bankrendszer 53 százalékát, mintegy 8200 európai bankot érint a tőkekövetelményekre vonatkozó legújabb nemzetközi szabályok (az úgynevezett Bázel 3) átvétele, amelyre szerdán tett javaslatot az Európai Bizottság. A javaslat célja, hogy a bankok magatartásának megváltoztatásával és sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességének javításával elejét vegye, vagy tompítsa a bankrendszer egészét fenyegető pénzügyi válságok bekövetkeztét.

Ha a most javasolt változtatásokat végrehajtjuk, 70 százalékkal csökkenteni fogjuk a válságok előfordulásának veszélyét a bankszektorban” – szögezte le szerdán a javaslatot bemutatva Michel Barnier belső piaci biztos, aki szerint az új szabályozásnak köszönhetően 2019-ig 460 milliárd euróval több tőkét fognak felhalmozni a bankok az esetlegesen bekövetkező krízisek kivédésére. A biztos emlékeztetett rá, hogy az európai gazdaság működését 75 százalékban a bankok finanszírozzák, ezért fontos, hogy az óhatatlanul bekövetkező válságok ne vigyék a padlóra a pénzintézeteket és azok folytatni tudják a reálgazdaság finanszírozását.

A Bizottság javaslatai három cél elérésére irányulnak. Először is a testület javaslata értelmében a bankoknak a jelenleginél nagyobb és minőségileg is jobb tőkével kell rendelkezniük a jövőben azért, hogy maguktól képesek legyenek kivédeni a sokkhatásokat és ne az államháztartások eladósodottságának növelése árán kelljen kihúzni őket a bajból. Ezzel a javaslattal a Bizottság átülteti a Bázel 3 néven ismert megállapodást a bankok tőkemegfelelési követelményeire vonatkozóan, amiről G20-as szinten született megegyezés. Barnier leszögezte, hogy az EU ezzel a világon elsőként ülteti át saját jogrendszerébe a Bázel 3 ajánlásait (CR4- vagyis capital requirements directive). A lényeg, hogy a bankoknak még nagyobb és minőségileg is jobb pénzügyi puffert kell képezniük arra az esetre, ha a pénzpiac befagyása miatt hitelszűke jelentkezne.

Brüsszel emellett egy új banki irányítási keret létrehozására is javaslatot tett, ami új, az eddiginél szélesebb hatáskörökkel ruházná fel a bankfelügyeleteket a pénzintézetek tevékenységének ellenőrzésében és a tőkemegfelelési szabályok figyelmen kívül hagyása esetén akár szankciókat is alkalmazhatnának velük szemben. Ha például a felügyelet egy buborék kialakulására utaló jeleket észlelne, a hitelkibocsátás csökkentésére utasíthatná az érintett bankot.

A Bizottság ezenkívül egy, a bankok tevékenységére vonatkozó egységes szabálykönyvet is javasol, ami megítélése szerint javítani fogja az átláthatóságot és a szabályok érvényesítését is.

Barnier elismerte, hogy az EU nem venné át egy az egyben, szóról szóra a Bázel 3 megállapodásban rögzített ajánlásokat. Ezt részben a szabályozás alá vont európai bankok nagy számával magyarázta (az USA-ban csak 20 bankra terjednek ki a bázeli tőkekövetelmények, az EU-ban 8200 bankra), részben pedig az európai bankrendszer sokszínűségével is, ami megfelelő rugalmasságot kíván.