A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra számít, hogy a svájci frank árfolyamának változása miatt nőni fog a késedelmesen törlesztő hiteladósok száma, a késedelemmel és súlyos késedelemmel rendelkezők között ugyanis felülreprezentáltak a devizaadósok.
A megoldást sokak számára az árfolyamrögzítés jelentheti. Az ebben való részvétel nemcsak az ügyfeleknek segít, hanem a bankszektornak is; a rögzített árfolyammal lélegzethez juthatnak az ügyfelek, ami szavatolja a kiszámítható, fenntartható üzleti kapcsolatot a jelenlegi helyzetben – mondta Binder István, a felügyelet szóvivője az MTI-nek.
A svájci frank kedden éjszaka új történelmi árfolyam rekordot állított be 273,43 forinton. Szerdán a frank árfolyama a nap túlnyomó részében 262-264 forint között mozgott, majd délután átmenetileg 268 forint közelébe emelkedett, röviddel 18 óra után pedig 265,95 forinton jegyezték.
Binder István elmondta: a június végi adatok szerint 142.358 jelzáloghitel adósnak volt 90 napon túli tartozása, s ha ehhez hozzászámítjuk az akár egynapos elmaradással rendelkezőket is, összesen 301.696 család esetében állt fenn késedelmes hiteltartozás.
A felügyelet a szóvivő szerint arra számít, hogy az árfolyamváltozás miatt nőni fog a késedelmesen törlesztő adósok száma. Annál is inkább, mert a késedelmes jelzáloghiteles ügyfelek döntő része a devizahitelesek közül kerül ki.
Június végén 1.225.419 lakossági jelzálog-fedezetű szerződés volt, s ezek egynegyedénél már van valamilyen késedelmességi probléma, több mint egytizedüknél pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.
Binder István elmondta: korábban a bankszektor arra számított, hogy az érintett ügyfélkör 7-15 százaléka vesz majd részt a rögzített árfolyam konstrukcióban, de ez az arány a mostani devizahelyzet miatt vélhetően nőni fog. Hangsúlyozta: a részvétel nemcsak az ügyfeleknek segít, hanem a bankszektornak is; a rögzített árfolyammal lélegzethez juthatnak az ügyfelek, ami szavatolja a kiszámítható, fenntartható üzleti kapcsolatot a jelenlegi helyzetben.
Hangsúlyozta: használja mindenki az árfolyam-kalkulátort, nézze meg, hogy számára mekkora tehernövekedést jelent az árfolyamváltozás, és lehetőleg csatlakozzon a programhoz. Próbálja mindenki teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, mert nincs annál rosszabb forgatókönyv, mint ha valaki kikerül a rendszerből, s elindul ellene a végrehajtási folyamat, felkerül a KHR (korábban: BAR) listára – mondta.
Binder István emlékeztetett arra: 2003. december 31-én a teljes lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelállománynak még alig 4 százaléka volt devizaalapú, miközben a teljes forintalapú hitelállomány mintegy 1.500 milliárd forintra rúgott. Az akkor meglévő devizahitel-állomány is jelentős részben euróalapú volt, ami – mivel sokan arra számítottak, hogy 2008-ban csatlakozunk az eurózónához – ésszerű magatartás volt az ügyfelek részéről.
A devizahitelezés 2005-2006-ban ugrott fel hirtelen, s 2008-ban módosult a devizális megoszlás úgy, hogy a lakosságnak nyújtott lakáscélú hitelállományban a devizahitelek aránya meghaladta a forinthitelekét. Mivel a devizahitel-állomány 2003-ban, 2004 elején még alig érzékelhető volt, 2005-2006-ban kellett volna intézkedéseket hozni az állomány felfutásának kezelésére – mondta a szóvivő. Hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy a hirtelen felfutásban markáns szerepe volt az állami kamattámogatásos hitel megszűnésének, aminek devizaalapú hitellel való pótlása a piac és az állam által sem ellenzett megoldás volt.
