Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.
Emellett a bankoknak a jelenlegi három helyett hat évük lesz arra, hogy a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanokat eladják. A hitelintézeti törvény a szavatoló tőke 5 százalékában korlátozza a hitelintézetek nem banküzemi célú ingatlanbefektetéseinek értékét. Ebbe azonban nem tartoznak bele a felszámolási, illetve végrehajtási eljárások során megszerzett ingatlanok, amelyeket a jövőben hat éven belül kell értékesíteniük.
A 265 igen, egy nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály – szintén a hitelintézeti törvény módosításával – a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körébe emeli a forgatható utalvány kibocsátására vonatkozó tevékenységet, de egyértelműsíti, hogy a cafeteria típusú utalványok nem tartoznak a hitelintézeti jogszabály hatálya alá.
Forgathatóutalvány-kibocsátás a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) tett bejelentés mellett végezhető, az erre vonatkozó rendelkezések betartását az MNB ellenőrzi. Az elfogadott törvény szerint az utalványkibocsátó részvénytársaságként, kft.-ként, vagy szövetkezetként működhet, és legalább 10 millió forint vagy annak megfelelő összegű befizetett jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
A törvény rögzíti, az utalványkibocsátó – eltérő rendelkezése hiányában – egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy pénzügyi és az utalványkibocsátási tevékenységen kívül más kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.
Az utalványkibocsátónak a tevékenysége megkezdését (és befejezését is) előzetesen be kell jelentenie a jegybanknak.
A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény módosítása keretében a jogszabály pontosítja a hitelszerződés megkötését megelőzően a fogyasztónak biztosított tájékoztatásra vonatkozó előírásokat a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseinek való teljes megfelelés érdekében.
Ha a hitelszerződés alapján többféleképpen is le lehet hívni a hitelt, és ezek eltérő hitelkamatokat vagy egyéb ellenszolgáltatást jelentenek a fogyasztónak, és a hitelező az adott hiteltípusnál leggyakoribb módot veszi figyelembe, a hitelező és a hitelközvetítő köteles jelezni, hogy más lehívási mód magasabb teljes hiteldíj-mutatót eredményezhet.
A hitelközvetítő köteles tájékoztatni a fogyasztót az általa a közvetítőnek fizetendő díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségről, és ezt a hitelszerződés megkötése előtt rögzíteni kell a fogyasztó és a hitelközvetítő megegyezése alapján – tartalmazza a törvény.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény úgy módosul, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közreműködhet az Országos Betétbiztosítási Alap szabad pénzeszközeinek kezelésében, valamint annak hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában.
