Nem vonja vissza a hágai Nemzetközi Bíróságon az egymással szembeni népirtási vádakat Szerbia és Horvátország, de amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál – jelentette be Aleksandar Vucic szerb és Vesna Pusic horvát miniszterelnök-helyettes belgrádi közös sajtótájékoztatóján.

Vesna Pusic egy héttel azt megelőzően érkezett Belgrádba, hogy március 3-án megkezdődik az az öt hétig tartó eljárás, amelyben a Szerbia és Horvátország egymás ellen szóló, az 1991 és 1995 között, a délszláv háború során elkövetett népirtásra vonatkozó vádjairól döntenek.

Aleksandar Vucic kijelentette, a hágai eljárás során mindkét fél arra fog törekedni, hogy bebizonyítsa, a vádak és az ellenvádak is igazak. “Hogy ez eredményes lesz-e vagy sem? Attól tartok, hogy senki sem lesz túl boldog a végén” – fogalmazott a szerb politikus.

Pusic megismételte Zágráb korábbi álláspontját, miszerint nem teljesültek a vádak visszavonásához szükséges feltételek, elsősorban a délszláv háborúk idején eltűnt személyek felkutatására vonatkozó horvát kérések.

A horvát politikus kiemelte, hogy az ítélet sem tesz majd pontot a történet végére, de a háború kiváltó okainak és az akkor történteknek a felkutatása már a történészek és nem a politikusok feladata.

Nemzetközi jogász: Egyik fél sem lesz bűnös a szerb-horvát népirtási vádakban

Szerbia és Horvátország egymással szembeni népirtási vádjainak ügyében egyik felet sem fogja bűnösnek nyilvánítani a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) – hangsúlyozta Várady Tibor nemzetközi jogász, akadémikus a Danas című szerbiai napilapnak adott interjúban.

Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen népirtás vádjával, az ellenpert pedig 2010-ben indította a szerb fél. A per március 3-án kezdődik.

Várady Tibor kifejtette: kétségtelen, hogy az 1991 és 1995 közötti délszláv háborúban súlyos bűnöket követtek el. Horvátország területén történt népirtásról hivatalosan azonban eddig egyetlen szerv sem beszélt.

Ezeket az ügyeket tárgyalta már a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) is – amelyet a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére hoztak létre -, de egyetlen személyt sem ítéltek el, és még csak nem is vádoltak meg Horvátország területén elkövetett népirtással – magyarázta a jogász.

Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben a bíróság Bosznia-Hercegovina Szerbiával szembeni vádjaival kapcsolatban a Nemzetközi Törvényszék bizonyítékaira hivatkozott. “Szerintem a Horvátországgal való perben is így lesz. Ez így ésszerű, mert a Törvényszéknek sokkal több eszköze van a tények bizonyítására” – fogalmazott Várady.

Hozzátette még, hogy amennyiben végül tényleg egyik oldalt sem találják bűnösnek, akkor az nem befolyásolja majd Szerbia európai integrációját sem. Maga a per azonban hatással lehet Szerbia és Horvátország viszonyára. “Szerintem nincs súlyosabb szó a népirtásnál. Ha Szerbia és Horvátország képviselői egy hónapon át, naponta több órán keresztül egymást népirtással vádolják majd, az bizonyosan nem használ a nemzetek közötti megbékélésnek, és a régiós kapcsolatoknak” – magyarázta.

Emellett pozitívnak értékelte azt, hogy Aleksandar Vucic szerb és Vesna Pusic horvát kormányfőhelyettes hétfői találkozójukat követően visszafogottan nyilatkoztak a népirtási vádakat illetően. A két politikus akkor azt mondta: amíg a bíróság a múlttal foglalkozik, addig a két ország inkább a jövőre koncentrál.