Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból érkezett az Országos Bírósági Hivatalba. Áder János köztársasági elnök 2014. április 9-én nevezte ki az OBH elnökhelyettesévé, a már meglévő két másik elnökhelyettes dr. Kovács Mária és dr. Gyarmathy Judit mellé. Fekete Gábor irányítása, illetve felügyelete alá a gazdálkodás és az informatikai terület tartozik.

Voltak olyan kiemelt részek az elnökhelyettesi pályázatában, amelyek átfedést mutatnak a közigazgatás és az igazságszolgáltatás között?

Például az OBH, illetve a bíróságok ugyanúgy informatikai rendszereket használnak, mint a közigazgatás, amelyek felépítése sok szempontból hasonló. Korábbi területemen, amely az elektronikus közigazgatás volt, olyan eszközöket alkalmaznak – elektronikus aláírás, elektronikus bélyegzés, stb. –, amelyek a bíróságoknál is aktuálisak. Az uniós tagországok, illetve az igazságügyi minisztériumok együttműködésében azt tapasztalom, hogy ezeket az eszközöket legelőször az igazságszolgáltatásban kezdték el használni. Most is van egy olyan európai rendelettervezet a határokon átnyúló biztonságos elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyet valószínűleg még ebben a félévben, a görög elnökség alatt elfogadnak. A jogszabály több tagállamban az igazságügyi területet érinti először, és utána terjed majd ki polgári területekre, például a kereskedelemre, a bankokra, stb.

Az Önhöz tartozó másik terület pedig a gazdálkodás.

Intézmény-fenntartási feladatokkal még a 90-es években kezdtem el foglalkozni. Mint XVI. kerületi polgármesternek 35 intézmény gondja szakadt a nyakamba, ráadásul nem volt könnyű időszak. A napi költségvetési, fenntartási ügyekért feleltem például a Károlyi Palota Kulturális Központban is, amelynek a főigazgató-helyettese voltam, és alapvetően az intézmény-fenntartás tartozott hozzám. De a minisztériumban is kellett alánk tartozó igazgatási szervek, hatóságok működtetésével, napi problémáival foglalkoznom.

Az OBH és a bírósági szervezet gazdálkodására van már rálátása, tudja, hogy mire számíthat?

Több leendő kollégával beszélgettem, és elolvastam számos beszámolót is, így nagyjából már tisztában vagyok a jelenlegi gazdasági helyzettel, és azzal, hogy milyen területekre milyen költségek fordíthatóak. Természetesen ennél mélyebben kell megismernem a folyamatokat, hiszen meg kell keresnem azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá tehető a gazdálkodás.

Most hogyan látja, mely területet kell mindenképpen erősíteni?

Minden területet erősíteni kell. Azt gondolom, és Elnök Asszonnyal maximálisan egyetértünk, hogy jó irányba indultak el a folyamatok, de még bőven lehet fejlődni. Kiemelten számítunk például a 2014-2020-as ciklusban induló uniós projektekre, hiszen azok a források, amelyek többletet jelenthetnek a gazdálkodásunkhoz, innen származhatnak. Sőt bizonyos fejlesztéseket ezen források meglétével tudunk csak elképzelni és elindítani.

Az informatikára visszatérve: a bírósági szervezet jelenlegi informatikai helyzete ad okot a kritikára. Meg lehet becsülni, hogy mennyi idő alatt javul majd érezhetően a munkakörnyezet?

Rengeteg pályázatot zárt sikeresen az OBH, megindult a fejlesztés, Elnök Asszony ezt határozottan a kezébe vette, ami önmagában is elindított egy nagyon pozitív folyamatot. A 2014-2020-as tervezésnél már a minisztériumban nagyon odafigyeltem arra, hogy amikor a prioritásokat kialakítjuk, az igazságszolgáltatás sehol ne maradjon ki. Ha minden igaz, az év végén megjelenő konstrukciókban már lesznek nekünk is szóló kiírások. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban ne csak és kizárólag az OBH vegyen részt – bár a bíróságok érdekében hajtja végre a projekteket –, hanem maguk a bíróságok is vállaljanak nagyobb szerepet és felelősséget.

Példa lehet erre az a szervezetfejlesztési ÁROP projekt, amely éppen folyamatban van, és amelynél a bíróságok önállóan is pályáztak?

Igen, a végrehajtás ugyanis helyben valósul meg, tehát bizonyos felelősséget vállalniuk kell.

Mennyi időt adott magának arra, hogy „beleszokjon” az új feladatkörbe?

Stratégiai célokat, prioritásokat csak akkor szeretnék megfogalmazni, amikor már behatóbban megismerkedtem a szervezet működésével, sajátosságaival. Csak ezután teszek javaslatot azokra a beavatkozási területekre, amelyeket a tapasztalatok alapján szükségesnek látok. Már találkoztam, beszélgettem néhány kollégámmal, de korábban a közös projektek miatt napi szinten is több emberrel kapcsolatban álltam. Emellett igyekeztem tájékozódni, és Elnök Asszony is összeismertetett néhány munkatárssal, akikkel már egy-két fontosabb dolgot meg is tárgyaltunk.