A bankszanálási törvénytervezet fő irányvonala, hogy az adófizetők terhelése helyett a tulajdonosi és hitelezői kötelezettségeket erősítse egy nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény helyzetének rendezése során, ezért a javaslat egyik fő pontja a szanálási alap létrehozása, melyet a hitelintézetek és befektetési vállalkozások töltenek fel befizetéseikkel – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt követően, hogy a minisztérium délután benyújtotta a parlamentnek a bankszanálási törvényjavaslatot.
Hozzátette, az alap feladata lesz, hogy válságos helyzetben forrást nyújtson, így erre a célra nem lesz szükség közpénzek felhasználására, az adófizetők mentesülnek a bankszanálási terhek alól.
Varga Mihály felidézte, a globális pénzügyi válság rámutatott, hogy pontosabb és előretekintő szabályozásra van szükség az esetlegesen bajba jutó bankok és egyéb pénzintézetek helyzetének kezelésére, ezért az Európai Unió a válságra adott válaszként kidolgozott egy keretrendszert a pénzügyi nehézségek újszerű leküzdésére. A törvényjavaslat az új uniós irányelv alapján írja elő a magyar pénzintézetekre vonatkozó szanálási szabályokat.
A szanálási szabályok elkerülhetővé teszik azt is, hogy egy bajba került intézmény felszámolása a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, tovagyűrűző válságot vagy jelentős negatív hatást okozzon – hangsúlyozta.
A törvényjavaslat szanálási hatóságként a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) jelöli ki, ehhez a bank megfelelő eszközrendszert is kap. “A szabályozás lehetővé teszi, hogy a központi bank kellő alapossággal és időben felkészülhessen a hatósági feladataira. Többek között ilyen feladat a szanálási tervek kidolgozása vagy a szanálási alap feltöltésének beindítása” – mondta a miniszter.
A javaslat másik fontos elemének nevezte, hogy indokolt esetben, egyes nem-költségvetési eszközökkel biztosítja a nehézségekkel küzdő pénzügyi intézmény további életképességét, működőképességét.
Varga Mihály hangsúlyozta: a közpénzek felhasználásának megfelelő szabályozása mellett a másik alapvető és ezzel teljesen egyenrangú kérdéskör a betétesek védelme. A százezer euró alatti betéteket a keretrendszer minden körülmények között továbbra is védi, a kisbetéteseket nem érheti veszteség – szögezte le.
Az uniós irányelvben megfogalmazottak szerint 2015. január 1-jétől minden tagállamnak életbe kell léptetnie a nemzeti szanálási keretrendszerét, így ezek a rendszerek európai szinten fő vonalaikban egységesek lesznek.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésében részt vett a Magyar Bankszövetség, a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete is. A tervezetet véleményezni fogja az Európai Központi Bank (EKB) is – ismertette a miniszter.
