Május 19-én az Európai Bizottság elfogadta a minőségi jogalkotási programot. Az uniós jogalkotás teljes folyamatát lefedő, átfogó reformcsomag fokozza az uniós döntéshozatali eljárás nyitottságát és átláthatóságát, a jogszabálytervezetekhez és módosításokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatokat tökéletesítve javítja az új jogszabályok minőségét, és előmozdítja a hatályos uniós jogszabályok folyamatos és következetes felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikai célkitűzések a leghatékonyabban és legeredményesebben valósulhassanak meg.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta:

„Ennek a Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy az Unió működési területeit és módját is megváltoztassa. Ezért kiemelt prioritást kap a szabályozás javítása. Meghallgatjuk azon polgárok és vállalkozások – különösen kkv-k – aggályait, akik számára a Brüsszel és intézményei által megalkotott szabályok nem mindig érthetők vagy alkalmazhatók. Vissza akarjuk állítani abba vetett bizalmukat, hogy az EU képes magas színvonalú jogszabályok megalkotására. A minőségi jogalkotás nem „több” vagy „kevesebb” uniós szabályt jelent, továbbá nem jelenti magas szintű szociális és környezetvédelmi előírásaink, egészségünk vagy alapvető jogaink veszélyeztetését sem. A minőségi jogalkotás arra irányul, hogy a leghatékonyabban valósítsuk meg a magunk által kitűzött, ambiciózus szakpolitikai célokat.

A jogalkotás során – a jogalkotási folyamat során elfogadott lényegi módosításokra is kiterjedően – szigorúan meg kell vizsgálnunk a jogszabályok hatásait, hogy a szakpolitikai döntések a szükséges információk birtokában és bizonyítékok alapján születhessenek meg. És bár a politikusok rendszerint inkább az új kezdeményezésekre összpontosítanak, legalább ugyanennyi figyelmet kell szentelnünk a hatályos jogszabályok felülvizsgálatának, valamint a javítható vagy egyszerűsíthető területek beazonosításának. Őszintének kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mi működik, és mi nem. Az uniós intézmények döntései valamennyiünket érintenek, ezért olyan intézkedéseket terjesztünk elő, amelyek nyitottá fogják tenni az uniós döntéshozatali eljárást, fokozottabb átláthatóságot és ellenőrzést garantálnak, és több lehetőséget biztosítanak az emberek számára véleményük kifejtésére.”

A minőségi jogalkotást célzó csomag végrehajtása egyrészt közvetlenül a Bizottság saját jogszabály-előkészítő és -értékelő munkája, másrészt az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott együttműködés révén fog megvalósulni. Ennek érdekében a Bizottság tárgyalásokat fog kezdeni a Parlamenttel és a Tanáccsal a jogalkotás minőségének javításáról szóló, új intézményközi megállapodásra vonatkozóan.

Nagyobb átláthatóság, több konzultáció

A Bizottság további nyilvános ellenőrzés és észrevételek tétele céljából nyitottabbá fogja tenni a szakpolitikai döntéshozatal folyamatát, egyrészt a kezdeményezések nyomon követését lehetővé tevő internetes oldal segítségével, másrészt a meglévő szakpolitikák vagy az esetleges új javaslatok értékelésekor lefolytatott, új nyilvános konzultációk révén. Emellett új lehetőségek fognak nyílni arra, hogy az érdekeltek az egész uniós jogalkotási folyamat során megtegyék észrevételeiket, az első ütemtervtől kezdve a végleges bizottsági javaslatig. Egy javaslat Bizottság általi elfogadását követő 8 héten belül bármely polgár vagy érdekelt fél küldhet majd visszajelzést vagy javaslatot, melyeket a Parlament és a Tanács keretében folyó jogalkotási vita során vesznek figyelembe.

Ez az átlátható megközelítés a – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok formájában megjelenő – másodlagos jogszabályokra is vonatkozni fog. A hatályos jogszabályt módosító vagy kiegészítő, illetve meghatározott technikai előírásokat rögzítő intézkedések tervezeteit most először nyilvánosságra hozzák, 4 héttel az elfogadást megelőzően. Így a bizottsági vagy tagállami szakértők az elfogadás előtt észrevételezhetik a dokumentumokat.

A hatályos jogszabályok folyamatos felülvizsgálata

Növelni fogják a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) szerepét, amely az eredményesség és a hatékonyság – szakpolitikai célok veszélyeztetése nélküli – javítása érdekében értékeli a hatályos uniós jogszabályokat. A program célzottabbá fog válni, vizsgálni fogja az alacsony hatékonyság és a szükségtelen terhek legfontosabb forrásait, és lehetőség szerint számszerűsíteni fogja az intézkedések költségeit és hasznait is. A Bizottság már tevékenyen dolgozik a terhek csökkentése érdekében olyan területeken, mint a hozzáadottérték-adó, a közbeszerzés, a vállalkozási statisztikák és a vegyi anyagok; emellett más területek átfogó értékelése is folyamatban van. A REFIT mostantól szerves részévé válik a Bizottság éves munkaprogramjának, valamint a Bizottság és a többi intézmény politikai párbeszédének.

A Bizottság állandó, inkluzív platformot fog létesíteni az érdekeltekkel és a tagállamokkal folytatandó párbeszéd céljára, melynek tárgya az uniós jogszabályok REFIT-tel összefüggő javítása. A REFIT-platform összehozza az üzleti világ, a civil társadalom, a szociális partnerek, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és a tagállamok magas szintű szakértőit. Helyi szintű javaslatokat fog gyűjteni a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozóan, és konkrét ötletekkel fog előállni. A Bizottság ezek mindegyikére reagálni fog, és szisztematikusan ki fogja fejteni, milyen módon követné azokat nyomon. A Bizottság emellett megerősíti, hogy bármikor kész meghallgatni bármely érdekelt fél véleményét; ezeket a „Lighten the Load – Have Your Say” (Enyhítsünk a terheken – Ossza meg velünk véleményét!) elnevezésű online eszköz segítségével lehet előterjeszteni.

A hatásvizsgálatok és a minőségellenőrzés javítása

A Bizottság erősíti a hatásvizsgálattal és értékelésekkel kapcsolatos megközelítését, miszerint – a politikai döntések sérelme nélkül – valamennyi jogalkotási javaslat esetében alaposabban meg kell vizsgálni a javaslatot megalapozó tényeket. Ennek keretében a Bizottság 2006 óta működő Hatásvizsgálati Testülete független Szabályozói Ellenőrzési Testületté fog átalakulni. Függetlenebb jogállású tagjainak felét a Bizottságon kívülről fogják toborozni. A testületnek kiterjedt szerepe lesz az új javaslatokhoz kapcsolódó hatásvizsgálatok minőségének ellenőrzése, valamint a célravezetőségi vizsgálatok és a hatályos jogszabályok értékelése terén.

A Bizottság emellett javasolja, hogy hatásvizsgálatra ne csak a Bizottság javaslatának elkészítésekor kerüljön sor, hanem az egész jogalkotási folyamat során. Felkérjük a Parlamentet és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg a jogalkotási folyamat során általuk javasolt valamennyi lényegi módosítás hatásait. A Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére független, eseti szakcsoport állítható fel annak elemzése céljából, hogy egy módosított javaslat célszerűen végrehajtható-e, érthető jogokat biztosít-e és érthető kötelezettségeket ró-e az érdekelt felekre, és megelőzi-e az aránytalan költségeket. A politikai döntéshozatali folyamat résztvevőinek tájékoztatása érdekében a szakcsoport értékelését ésszerű időn belül véglegesíteni kell és nyilvánosságra kell hozni.

Új intézményközi megállapodás az uniós intézmények közös elkötelezettsége érdekében

A minőségi jogalkotás csak akkor lehet sikeres, ha a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament egyaránt elkötelezi magát mellette. A Bizottság ennek érdekében javaslatot nyújt be a Parlamenthez és a Tanácshoz a jogalkotás minőségének javításáról szóló, új intézményközi megállapodásra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy a megállapodás 2015 vége előtt megszülessen. Az új intézményközi megállapodás tervezete a következőket javasolja: a REFIT-program melletti közös elkötelezettség; hatásvizsgálat az egész jogalkotási folyamat során; az uniós szabályozás működésének folyamatos figyelemmel kísérése és alaposabb értékelés; összehangolt éves és többéves tervezés, ideértve a Bizottság munkaprogramjával kapcsolatos konzultációt; a háromoldalú tárgyalások átláthatóságának fokozása, valamint közös erőfeszítés az uniós jogszabályok tagállami átültetése során mutatkozó indokolatlan túlszabályozás csökkentése érdekében.

Háttér

Juncker elnök politikai iránymutatása, amelynek alapján a Parlament megválasztotta a jelenlegi Bizottságot, egyértelműen jelezte a szabályozás javítása melletti elkötelezettséget. A Bizottság 2015. évi munkaprogramja előirányozta az új intézményközi megállapodásra irányuló javaslat benyújtását, a minőségi jogalkotás vonatkozásában az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal kötött egyetértési megállapodás korszerűsítése és megerősítése érdekében.