A Jogtudományi Közlöny 1900. évi 14. számában az ismeretlen L.A. szerzőtől megjelent írás az alkotmány-utczai fogház hétköznapjairól tudósított a kor olvasóinak.
„Az alkotmány-utczai fogház. Alkalmunk volt a közelmultban a budapesti kir. törvényszék fogházát megtekinteni. A letartóztatottak száma azon napon 226 volt, köztük előzetesen letartóztatott és vizsgálati fogoly 116. Ez a szám határozott javulást jelent a BP. előtti állapottal szemben, amidőn a jogerősen el nem itéltek száma mindig 200—230 közt ingadozott. Jelentékenyen apadott az elitéltek száma is, ami annál megfontolandóbb, mert a válságos gazdasági viszonyok nyomasztó hatása alatt a kriminalitás növekvését várhatnók. Fiatalkorúak csekély számmal vannak. Ezek kettesével-hármasával helyezvék el s a felnőttektől szorosan elkülönitve tartatnak. A foglyok csupán könnyű munkával (papirzacskó, gyufaskatulya készítésével) foglalkoznak, mit azon körülmény magyaráz, hogy az ezen fogházban töltött rövid idő alatt valamely nagyobb kézmü-ügyességet igénylő munkanem el nem sajátitható, de nehezebb s fokozottabb testi erőt kivánó munkát — minthogy munkára általán nem kényszerithetők — nem is volnának hajlandók a foglyok végezni. Legnagyobb része a letartóztatottaknak örömmel veszi igénybe a fogház könyvtárát, mely Kisfaludy László fogházgondnok agitácziója utján adományokból gyült össze.
Többrendbeli kifogást lehetne emelni az intézet szervezete és igazgatása ellen :
1. A BP. annyira megnöveszti, kiszélesbiti az ügyészség jogkörét az előzetes eljárás folyamán BP. 157., 158., 160., 164., 282., 418. s más §§.), hogy az ügyészi administratio éppen nem látszik megnyugtatónak. Indokoltnak mutatkoznék legalább azon fogháznak közvetlen a miniszter alárendelése, mely kizárólag előzetes letartóztatottak és vizsgálati foglyok befogadására szolgál.
2. Visszás dolog, hogy vizsgálati foglyok felett a fegyelmi fenyiték hatalmát a kir. ügyész gyakorolja. (Fogház-rendtartás: 223. §.) A porosz 1898-iki fogházrendtartás 95. §-a értelmében: die Verhängung von Disciplinarstrafen gegen Untersuchungsgefangene steht nur dem Richter oder Gerichte zu, welche in dem jeweiligen Abschnitt des Strafverfahrens zur Entscheidung der Untersuchungshaft zuständig sind.
3. Helytelen, hogy a foglyoknak a vizsgálóbiróhoz, vádtanácshoz itélőbirósághoz átkisérése nem egy a közönségtől elzárt folyosón történik, hanem gyakran nagy tömegen kell fogolynak és kisérőjének átverődniök, és ez utóbbi ilyenkor a legéberebb őrködés mellett sem veszi észre és akadályozhatja meg a csempészést.
4. A kollusio lehetősége fenyeget onnét is, hogy a sétaudvarok a birósági épületnek idegenek számára nyilt folyosóitól vannak körülvéve, mert ez a titkos érintkezés, jeltadás és összeköttetés meggátlását mód felett megneheziti.
5. Érthetetlen eljárás, hogy vizsgálati foglyokat kihelyeznek a kőbányai gyűjtőfogházba s valahányszor kihallgattatásuk válik szükségessé, be- és ismét visszaszállitják őket, noha idebent is volna hely részükre; viszont elitéltekkel ezen, már eredetileg is vizsgálati foglyok befogadására rendelt intézetben töltetik ki büntetésüket. Nem akarjuk állitani, hogy amaz eljárás hosszabbitaná a vizsgálati fogságot, annyi azonban bizonyos, hogy a vizsgálat sikerének éppen nem áll érdekében az, hogy a terhelt ne legyen kéznél a vizsgálatot vezető közegnek.
6. Felesleges és könnyen kikerülhető megszégyenitése a foglyoknak, hogy az imént emlitett szállitáskor nem a fogház udvarában, hanem az utczán, ezen alkalomból összecsődült publikum előtt kell a tolonczkocsiba és onnét kiszállaniok.
7. Az élelmezésnek bérleti kezelése felett is rég pálczát tört a börtönügyi tudomány. Nálunk azonban szivósan ragaszkodnak hozzá, s innen van, hogy vizsgálati foglyaink mennyiségileg sokkalta kevesebb, minőségileg aránytalanul silányabb eledelt kapnak mint fegyenczeink.
8. A rabsegélyző egylet láthatatlanul «működik». Mit sem hallat magáról. Menházáról a foglyok semmit nem tudnak. Nem lehetne-e kapcsolatba hozni müködését az uj munkaközvetitő-intézettel?
L. A.”
