A szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztatónak az e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései a vizsgázó személyes adatainak minősülnek, amelyekhez főszabály szerint jogosult hozzáférni. E jog vizsgázók számára történő biztosítása ugyanis az uniós jogszabályoknak a természetes személyek magánélet tiszteletben tartásához való joga védelmének a rájuk vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében történő garantálására irányuló célját szolgálja – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-434/16. sz. ügyben hozott ítélet Peter Nowak kontra Data Protection Commissioner
Egy uniós irányelv1 a személyes adatok fogalmát akként határozza meg, mint az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ.
P. Nowak gyakornok könyvvizsgáló-adószakértőként sikerrel letette az első szintű számviteli tárgyak vizsgáit, valamint három, az Institute of Chartered Accountant of Ireland (írországi könyvvizsgáló-adótanácsadói szakmai szervezet) által szervezett második szintű vizsgát. Mindazonáltal nem sikerült a vizsgája „stratégiai pénzügyi számvitel és számviteli kezelés” tantárgyból. 2009 őszén, miután e vizsgája nem sikerült, P. Nowak először panasszal élt e vizsga eredményével szemben. Miután e panaszát elutasították, kérelmet nyújtott be a könyvvizsgáló- adótanácsadói szakmai szervezet birtokában lévő, őt érintő személyes adatok egészéhez való hozzáférés iránt. 2010-ben a könyvvizsgáló-adótanácsadói szakmai szervezet 17 dokumentumot megküldött P. Nowaknak, vizsgadolgozatának megküldését azonban megtagadta azon az alapon, hogy az nem tartalmaz az adatvédelmi törvény értelmében vett személyes adatokat.
A Supreme Court (legfelsőbb bíróság, Írország) előtt P. Nowak vitatja az adatvédelmi biztos határozatát, amely szerint a vizsgadolgozatok általános jelleggel nem minősülnek személyes adatoknak. E bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései ilyen adatoknak minősülnek-e.
Ítéletében a Bíróság először is kiemeli, hogy egy szakmai vizsgán részt vevő vizsgázó olyan természetes személy, aki azonosítható akár közvetlenül, neve alapján, akár közvetve, azonosítási számán keresztül, mivel a név vagy a szám fel van tüntetve a vizsgadolgozatán vagy e dolgozat fedőlapján. Ebben az összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy a vizsgáztató azonosítani tudja-e, vagy sem, a vizsgázót vizsgadolgozatának javítása vagy osztályozása során.
Másodszor a Bíróság azt vizsgálja, hogy a vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek-e. A Bíróság kifejti e tekintetben, hogy a „bármely információ” kifejezésnek a „személyes adat” fogalma irányelvben található meghatározásának keretében történő alkalmazása az uniós jogalkotó azon célját tükrözi, hogy tág jelentést adjon e fogalomnak, amely nem korlátozódik az érzékeny vagy magánjellegű információkra, hanem potenciálisan magában foglal minden típusú információt, függetlenül attól, hogy azok objektív vagy például vélemény vagy értékelés formájában szubjektív jellegűek, feltéve hogy az adott személyre vonatkoznak. Ezen utóbbi feltétel akkor teljesül, ha az információ tartalmánál, céljánál vagy hatásánál fogva egy meghatározott személyhez kapcsolódik. Márpedig valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok ilyen, személyéhez kapcsolódó információknak minősülnek.
E válaszok tartalma ugyanis tükrözi a vizsgázó adott területen fennálló ismereteinek és tudásának szintjét, valamint adott esetben gondolkodási folyamatát, véleményalkotását és kritikai érzékét is. Továbbá az említett válaszok összegyűjtésének célja a vizsgázó szakmai tudásának és az adott foglalkozás gyakorlására vonatkozó képességének az értékelése. Végül ezen információk felhasználása, amely különösen abban nyilvánul meg, hogy a vizsgázó az érintett vizsgát sikerrel vagy sikertelenül teljesíti, hatással lehet e személy jogaira és érdekeire, amennyiben meghatározhatja vagy befolyásolhatja például a kívánt szakmához vagy álláshoz való hozzáférésre vonatkozó esélyeit.
A vizsgáztatónak a vizsgázó válaszaira vonatkozó esetleges megjegyzéseivel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy ezek, a vizsgázó vizsgán adott válaszaihoz hasonlóan, e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek. Így e megjegyzések tartalma a vizsgáztatónak a vizsgázó vizsga során nyújtott egyéni teljesítményére, közelebbről az érintett területen fennálló ismereteire és tudására vonatkozó véleményét vagy értékelését tükrözik.
A Bíróság kiemeli, hogy a valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései személyes adatoknak való minősítését nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy e minősítés főszabály szerint hozzáféréshez és helyesbítéshez való jogot keletkeztet e vizsgázó számára.
Ennek ezzel ellenkező megítélése azzal a következménnyel járna ugyanis, hogy ezen válaszokat és megjegyzéseket teljesen kivonnák a személyes adatok védelme tárgyában fennálló elvek és garanciák tiszteletben tartása alól. Márpedig a vizsgázónak a magánélet tiszteletben tartásához való jogán alapuló jogos érdeke fűződik többek között ahhoz, hogy tiltakozhasson egy vizsgán adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek a hozzá kapcsolódó vizsgadolgozat vizsgaeljáráson kívüli kezelése ellen, és különösen az ellen, hogy a dolgozatát hozzájárulása nélkül harmadik fél részére továbbítsák, vagy akár nyilvánosságra hozzák. A vizsga szervezője mint az adatok kezelésért felelős szervezet ugyancsak köteles biztosítani, hogy e válaszokat és megjegyzéseket olyan módon tárolják, amellyel elkerülik, hogy harmadik személyek azokhoz jogosulatlanul hozzáférhessenek.
A Bíróság megállapítja továbbá, hogy az irányelvben előírt, hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog igazolható a vizsgázó egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek vonatkozásában is. Nyilvánvaló, hogy ezen, helyesbítéshez való jog nem teheti lehetővé a vizsgázó számára „téves” válaszainak utólagos „helyesbítését”, mivel az ilyen válaszok egyáltalában nem minősülnek az irányelv értelmében pontatlanságnak, ami helyesbítési jogot keletkeztetne. Adódhatnak ugyanakkor olyan helyzetek, amikor egy vizsgázó vizsgán adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései hibásnak bizonyulnak például azért, mert tévedésből összecserélték a vizsgadolgozatokat, ezáltal egy másik vizsgázó válaszait tulajdonították az érintett vizsgázónak. Egyébként nem zárható ki az, hogy a vizsgázó jogosult legyen az adatkezelésért felelős személytől egy későbbi időpontban kérni a dolgozatban foglalt személyes adatainak törlését, azaz megsemmisítését.
Következésképpen, mivel egy vizsgázó szakmai vizsgán adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései vizsgálhatók többek között helyességük vagy tárolásuk szükségessége szempontjából, és helyesbítés vagy törlés tárgyát képezhetik, a Bíróság megállapítja, hogy az, hogy egy vizsgázó számára hozzáférési jogot biztosítanak e válaszokhoz és megjegyzésekhez, ezen irányelvnek e vizsgázó magánélete tiszteletben tartásához való jogának a rá vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére irányuló célját szolgálja, függetlenül attól, hogy az említett vizsgázó rendelkezik-e ilyen hozzáférési joggal a nemzeti szabályozás értelmében, vagy sem. A Bíróság e tekintetben emlékeztet arra, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog magában foglalja többek között, hogy az érintett természetes személy megbizonyosodhat arról, hogy a rá vonatkozó személyes adatok helyesek, és azokat jogszerűen kezelik.
Végül a Bíróság kifejti, hogy a hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog nem terjed ki a vizsgakérdésekre, amelyek önmagukban nem minősülnek a vizsgázó személyes adatainak. Egyébiránt a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog rendelkezik e jogok bizonyos korlátozásairól. Így a tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el az előírt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak védelme biztosításához szükséges.
__________________________________________________________________________________
1A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).
