Hazánkban a 2010 óta folyamatosan zajló közigazgatási reform meghatározó mérföldkövéhez érkeztünk a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: Kit.) hatályba lépésével, mely lényegi változásokat idézett elő a kormánytisztviselők számára.
A március 1-én hatályba lépő jogszabály előzményi lépései között tartandó számon a 2018. évben lezajlott nagyarányú bürokráciacsökkentés, mellyel a jogalkotó célja a nemzetet szakmailag magasabb színvonalon kiszolgáló kormánytisztviselői személyállomány megtartása, valamint a hatékonyabb kormányzati igazgatási szervezetrendszer kialakítása volt.
A közszolgákat leglényegesebben érintő változás a bürokráciacsökkentés, mellyel a törvény megteremtette a kormányzati létszámgazdálkodáshoz szükséges fogalmakat és jogi keretet, valamint felhatalmazta a Kormányt a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának és a központosított álláshely-állományába tartozó álláshelyek meghatározására, és azok igénybevételének, valamint az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai és képesítési követelmények rendeletben történő szabályozására.
A Kit. személyi hatálya három elkülönülő jogviszonyban álló személyi kört nevez meg: a politikai szolgálati jogviszonyban állók, biztosi megbízatást betöltők, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók köre. A törvény vonatkozó rendelkezése alapján 2019. március 15. napjáig az érintetteket tájékoztatni kell jogviszonyuk törvényben meghatározott átalakulásáról, továbbá részükre a kinevezési okmányt ki kell állítani, illetményük megállapításával. A Kit. nem zárja ki a közigazgatási szervnél munkaviszony keretei között történő foglalkoztatást, azonban erre sajátos szabályokat ír elő.
Az álláshely besorolással és az ahhoz tartozó illetményrendszerrel a jogalkotó célja, hogy az adott besorolási fokozatban a tisztviselők bére széles sávban kerülhessen meghatározásra, biztosítva ez által a magasabb illetmény megállapításának lehetőségét. A Kit. elhagyta a szenioritás elvét – miszerint korábban a tisztviselőként (vagy korábbi munkaviszonyban) eltöltött évek száma határozta meg a közszolga illetményét. Az álláshely besorolásnál már nem az eltöltött évek száma a releváns, fajsúlyos megítélés alá kerülnek a személyes kompetenciák, a szakmai hozzáértés mértéke, az egyéni képességek és elért teljesítmény.
Újdonságként említhető a kinevezés módosítására vonatkozó szabályozás, mely szerint a kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalúan módosíthatja, amelyben foglaltak nem elfogadása esetén a kormánytisztviselő a kinevezés közlésétől számított 4 munkanapon belül írásban kérheti felmentését – ennek elmaradása esetén pedig a kinevezés elfogadottnak minősül.
A Kit. további újdonsága, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony alóli felmentésre a kormánytisztviselő hivatásának gyakorlására való érdemtelensége is alapot adhat, amennyiben annak indoka valós és okszerű.
A kormánytisztviselőknek járó alapszabadság mértékére vonatkozóan is változást hozott az új jogszabály: március 1-től a korábbi évi 25 nap helyett 20 nap alapszabadság jár, az álláshely besorolásától függően a kormánytisztviselő további pótszabadság igénybevételére jogosult. A többgyermekesek számára az alapszabadság mértéke nő, a szabadság felével a kormánytisztviselő rendelkezik.
Kibővült azonban az adható juttatások köre: a kormánytisztviselő feladatai kiemelkedő teljesítményéért különböző érdemelismerésekben részesíthető (teljesítmény-, motivációs-, álláshelyi- és szolgálati elismerés), melynek feltételeit és az elismeréssel járó juttatás mértékét a Kormány rendeletben határozza meg.
