A washingtoni bíróság trösztellenes vádak tárgyában meghozott ítélete nem találta bizonyítottnak a Facebook közösségi médiában betöltött monopolhelyzetét, amely Mark Zuckerberg alapító-vezérigazgató szerint rávilágított arra, hogy a döntés elismeri a Facebook ellen benyújtott panaszok hiányosságait. „Mi mindennap tisztességesen versenyezünk az emberek idejének és figyelmének megszerzéséért, és továbbra is kiváló termékeket fogunk szállítani azoknak, akik igénybe veszik a szolgáltatásainkat” – hangsúlyozta Zuckerberg.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission  – FTC) bő másfél éve fogalmazta meg a Facebook jogellenesnek vélt monopolhelyzetét, amely egy sosem látott összefogást eredményezett – a keresetet mindösszesen 46 szövetségi állam támogatta.

„A Facebook jogellenesen élt vissza hatalmával, amikor felvásárolta riválisait – mint például az Instagramot és a WhatsAppot – azért, hogy a jövőben elkerülje a versenyt. A per célja, hogy megóvja és fenntartsa a közösségi szektor versenyképességét és a cégek eladására kényszerítse a Facebookot. Emellett meg akarják tiltani a Facebooknak, hogy a jövőben a perben részt vevő államok tudta nélkül hajtson végre tízmillió dollárnál nagyobb értékű felvásárlásokat.” – fogalmazta meg álláspontjában az FTC.

A szövetségi bíró fél évvel annak benyújtása után elutasította a keresetet, mondván, hogy az FTC nem prezentált elegendő bizonyítékot azon állítása alátámasztására, miszerint a Facebook monopóliumhelyzetben lenne, és mindemellett – az Instagramot és a WhatsAppot érintő felvásárlást követően – túl sokáig várt az ügy előadására. A bíró ítéletében kifejtette: az FTC nem tudta megfelelően igazolni, hogy a Facebook a közösségi médiában monopolhelyzetben, tehát gazdasági erőfölényben lenne.

Az elutasító ítélet a befektetőknek is kedvezett, hiszen az a cégbirodalom esetleges szétesésének is gátat szab, sőt a cég értéke az ezermilliárd dolláros piaci értéket is meghaladta a döntést követően.

A techóriás – akár csak a Google, vagy az Amazon– állandósult jelleggel kerül a fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, vagy a tisztességes verseny felügyeletét ellátó hatóságok látókörébe, tekintettel arra, hogy az online térben történő jelenlétével és folyamatos növekedésével tevékenysége nehezen válik ellenőrizhetővé és ez által kellően átláthatóvá. A probléma megoldása nem csak a tengerentúlon kíván meg jogi szabályozást – vallják a politikusok.