Közjegyzők nyilvánosan elérhető adataival visszaélve próbálnak bűnözők jóhiszemű személyektől – ingatlaneladást színlelve – pénzt kicsalni. Egy esetben az áldozat véletlenül rájött a csalásra, az ügyben feljelentést tettek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) azt javasolja, hogy mindenki ellenőrizze, valódi közjegyzővel áll-e kapcsolatban egy ingatlanvásárlásnál. De hogyan?

Az idén nyáron felgöngyölített, határokon átnyúló bűnszervezet felszámolása után a napokban ismét visszaéltek bűnözők nyilvános közjegyzői adatokkal, így próbálva egy ingatlanvásárló bizalmába férkőzni. Valódi közjegyző nevében írtak e-mailt, és hívták találkozóra, hogy megvegyen egy telket, ami valójában nem is az ő tulajdonuk. Egy irodahelyiséget is béreltek a közjegyző nevében, hogy ott fogadják az ügyfelet, azonban az általuk kapcsolattartásra megadott mobilszámon egy alkalommal nem voltak elérhetőek, ezért a vásárló a MOKK honlapján megkereste és felhívta a valódi közjegyzői iroda vezetékes számát, és így derült fény a csaláskísérletre.

A MOKK azt javasolja, hogy gyanús körülmények esetén a hasonló eseteket megelőzendő,

mindenki ellenőrizze, hogy valódi közjegyzővel kerül-e kapcsolatba egy ingatlanvásárlásnál.

Ehhez több támpontot is érdemes figyelembe venni:

  • A közjegyzők általában nem leveleznek ingyenes e-mail-címről (pl. freemail, Gmail), mindig hivatalos e-mail címet használnak. A legtöbb irodának van vezetékes telefonszáma. A MOKK honlapján található keresőfelületen minden közjegyző elérhetősége megtalálható. Akár a hivatalos e-mail-címen, akár nyitvatartási időben a megjelölt telefonszámon lehet érdeklődni, hogy valóban tud-e az ügyről a közjegyző (vagy a közjegyzői iroda más munkatársa), és ő működik-e közre benne.
  • A közjegyzői iroda pontos címe leellenőrizhető a MOKK honlapján. Amennyiben közjegyzői irodába hívják az ügyfeleket, az iroda címének egyeznie kell a MOKK honlapján megtalálható címmel. Azt, hogy valahol közjegyzői iroda működik, a magyar állam címerével ellátott tábla is jelzi az adott épületen.
  • Közjegyzői eljárás (például okirat szerkesztése) kizárólag valamelyik féltől – eladó vagy vevő, illetve ezek meghatalmazottja – érkező kérelemre indul. A kérelem beérkezését követően a közjegyző az adott eljárást egyedi ügyszámmal látja el. Amennyiben a vásárló kétséget kizáróan szeretne megbizonyosodni arról, hogy ügyében ténylegesen zajlik-e már eljárás az adott közjegyzőnél, az eladótól kapott ügyszámra hivatkozva a közjegyző hivatalos elérhetőségein – hivatalos e-mail-címen vagy telefonszámon – kérhet tájékoztatást. Kiemelendő, hogy önmagában az ügyszám hiánya még nem jelenti, hogy a közjegyző ne tudna az adott ügyről és az ne lenne valós.
  • A közjegyzők személyes találkozó nélkül sosem szerkesztenek okiratot (azaz nem készítenek szerződést). Kétoldalú okiratok, így például egy adásvételi szerződés készítése esetén mindkét félnek – az eladónak és a vevőnek, vagy ezek meghatalmazottjának – személyesen kell megjelennie, és igazolnia kell a személyazonosságát a közjegyző előtt.
  • Közjegyző e-mail útján sosem küld fizetési kötelezettséget tartalmazó végzést anélkül, hogy előzetesen más módon ne küldte volna meg azt (például postai úton hivatalos iratként vagy elektronikusan a közjegyző hivatali tárhelyéről).
  • Amennyiben a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes hivatalos ügyben nem a közjegyzői irodában – hanem külső helyszínen – jár el, bármely fél kérésére fényképes kamarai igazolvánnyal tudja igazolni a közjegyzői, illetve közjegyzőhelyettesi minőségét.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara hangsúlyozza, hogy

a legbiztonságosabb minden esetben az, ha az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó szerződés megkötése a közjegyzői irodában történik.

A MOKK továbbá felhívja az ingatlanvásárlók figyelmét, hogy

az ingatlan, illetve az ingatlan tulajdoni lapjának megtekintése és a szerződés (vagy előszerződés) megkötése előtt előleget, foglalót vagy vételárat lehetőleg ne utaljanak át vagy fizessenek ki.