Kedden, nem sokkal éjfél előtt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatát. De miről is szól ez a jogszabály-tervezet?
“Fontos célkitűzés annak felismerése, hogy vannak külföldi politikai és gazdasági csoportok, akik befolyásolni kívánják a magyar választópolgárokat, az ország működésével kapcsolatos döntéshozatalt. Minden magyar választópolgálnak alapvető joga, hogy tudomást szerezzen arról, hogy ha ezek a csoportok Magyarországon partnereket, szövetségeseket találnak ehhez, mondjuk egy magyar civil szervezet, alapítvány, vagy akár szerkesztőség által – tudomása legyen a forrásokról és arról, hogy az adott szervezet ezt milyen céllal és milyen feltételek mellett fogadja el. Ez nem ellehetetleníti a vitát, nem szűkíti a civil szervezetek és szerkesztőségek mozgásterét, csak a vita feltételeit teszi megismerhetővé. Az egész magyar társadalomnak – pártállástól függetlenül – érdeke, hogy ne csak a politikai és közéleti szereplőkre vonatkozzanak átláthatósági szabályok, hanem azokra is, akik a közéletet és az emberek gondolkodását nagyban befolyásolják. A transzparens működés a hitelesség alapja”
– így kommentálta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot Lázár János építési és közlekedési miniszter a 444.hu újságírójának, összegezve annak célkitűzését és lényegét.
A törvény – az általános indoklás szerint – a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg. Hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez.
Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely az Alaptörvényben meghatározott értékeket, így
- Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
- a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
- Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját
sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.
A közélet befolyásolására irányuló tevékenység különösen
- a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység,
- a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati tevékenysége alapján javaslatot tehet a Kormány részére azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
A Kormánya Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára rendeletben dönt azon szervezetek jegyzékéről, amelyek közélet befolyásolására irányuló tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.
Jegyzékre vett szervezetet a pénzmosás elleni szerv hivatalból vagy bejelentés alapján ellenőrizheti és amennyiben a jegyzékre vétel feltételei már nem állnak fenn, javaslatot tehet a jegyzékre vétel megszüntetésére.
A jegyzékre vett szervezetek működésére vonatkozó különös szabályok
A jegyzékre vett szervezet
- vezető tisztségviselői, alapítói, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai 2017. évi LIII. törvény szerinti kiemelt közszereplőnek minősülnek és kötelesek évente – az országgyűlési képviselők számára előírt tartalommal és formában – vagyonnyilatkozatot tenni, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás alá esik. - külföldi támogatást a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhat el,
- a személyi jövedelemadó 1%-ának megfelelő támogatásban nem részesülhet.
A jegyzékre vett szervezet a részére támogatást nyújtó természetes személytől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a pénzbeli, illetve természetbeni támogatás nyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kér arról, hogy a részére nyújtott támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapta.
A pénzmosás elleni szerv határozata elleni jogorvoslat
A pénzmosás elleni szerv határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe.
A pénzmosás elleni szerv határozatával szemben, a véglegessé válásától számított 30 napon belül keresetlevelet nyújthat be, akivel szemben a határozat rendelkezést tartalmaz, valamint akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A pénzmosás elleni szerv a keresetlevelet 15 napon belül továbbítja a Kúriának. A keresetindítási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
A keresetlevelet a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban, közigazgatási perben bírálja el. A Kúria 45 napon belül határoz. A Kúria a pénzmosás elleni szerv döntését nem változtathatja meg.
A támogatások nyomon követése
A hitelintézet a külföldről érkező támogatások – vagyis az engedélyköteles fizetési művelet – azonosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket, és amennyiben engedélyköteles fizetési műveletet észlel, arról haladéktalanul értesíti a pénzmosás elleni szervet, mely – döntése meghozataláig – felfüggeszti a jegyzékre vett szervezet érintett pénzeszközhöz történő hozzáférését.
A pénzmosás elleni szerv öt napon belül határozatban elrendeliaz engedélyköteles fizetési művelet teljesítésének felfüggesztését, vagy az értesítésben megjelölt fizetési művelet teljesítését. Vizsgálatát ezt követően 90 napon belül lefolytatja, és amennyiben megállapítja, hogy a felfüggesztett fizetési művelet a közélet befolyásolására szolgál (külföldi támogató kéréseinek teljesítését vagy céljainak előmozdításátszolgálja), határozattal elrendeli a támogatás visszautalását a támogató részére.
A bírság az elfogadott támogatás 25-szöröse!
Ha a hatósági ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a jegyzékre vett szervezet a pénzmosás elleni szerv engedélye nélkül külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv közigazgatási bírságot szab ki, amelynek összege megegyezik az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének huszonötszörösével, egyben a pénzmosás elleni szerv felszólítja a jegyzékre vett szervezetet, hogy az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap részére tizenöt napon belül fizesse meg.
Amennyiben a jegyzékre vett szervezet a bírságot nem fizeti meg, vagy ismételten engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, a pénzmosás elleni szerv a jegyzékre vett szervezetet a közéletet befolyásoló tevékenység további folytatásától eltiltja.
Amennyiben a jegyzékre vett szervezetek irányítója záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztja, az igazságügyi miniszter az irányítóval szemben közigazgatási bírságot szab ki, melynek összege ötszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A közigazgatási bírság ismételten kiszabható. A jogorvoslatra a pénzmosás elleni szerv határozata elleni jogorvoslat szabályai irányadóak. Vagyonnyilatkozati-tételi kötelezettség elmulasztása esetén az irányító jegyzékre vett szervezet kapcsán fennálló képviseleti joga a kormányzati honlapon való közhírré tétel napjától kezdve szünetel. A képviseleti jog szünetelése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Ha az irányító a miniszter jogkövetkezményt megállapító döntésének közhírré tételét követő 30 napon belül továbbra sem tesz eleget az e törvény szerinti kötelezettségeinek, a miniszter a jegyzékre vett szervezetet a tevékenysége további folytatásától eltiltja.
A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat teljes terjedelmében ITT elolvasható.
